Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe már meg is adta a választ. A társadalmi fejlődés során a kirekesztett csoportok felemelkedését csak úgy lehet orvosolni - írja - „ha javítjuk a társadalmi viszonyokat, eltüntetjük a szegénységet és a nyomort, korlátozzuk az erkölcstelenséget, és biztosítjuk számukra a tanulás, a nevelés, a munka és a felemelkedés lehetőségét".

2 Az 1910-es évektől kezdve - a fenti javaslatot figyelmen kívül hagyva - új fejezet kezdődött a cigányság életében: a leplezetlen diszkrimináció, az üldözés. A közelgő I. világháború okozta kényszerhelyzetben a belügyminiszter

24 rendezni kívánta a cigány kérdést. Úgy vélte, nem engedhető meg, hogy a hazai viszonyok között a lakosság egy jelentős hányada - a cigányság - kivonja magát a hon védelme és a közmunkák végzése alól. Az ország közbiztonságának és védelmének biztosítása érdekében az egyik legfontosabb teendő - írja a miniszter - a kóbor cigányok letelepítése. A jogszabályok végrehajtása érdekében az indirekt szabályozási formák közül első lépésként a cigány férfiakat bevonultatták katonának, lovaikat pedig hadizsákmányként vették nyilvántartásba. Az elkobzott lovak zömét azonban virslilóként levágták, és lókolbászként vagy lóvirsliként kerültek a harcterekre. Megtiltották a cigányok koldulását is. Igaz, hamarosan kiderült, hogy a koldulást, mint megélhetésük egyik fontos forrását jogszabályokkal felszámolni nem lehetett. A toloncolás elrendelése az útlevéllel nem rendelkező cigányokra vonatkozott, ami fegyveres őrizet melletti, meghatározott útvonalon történő lakhelyre kísérést volt hivatva biztosítani.

25 A közigazgatási szervek és a csendőrség a rendelkezések végrehajtása nehézségekbe ütközött, annak költségei, időigényessége és körülményessége miatt. A gyakorlatban azonban kialakult az előzőektől eltérő, a cigányságra nézve embertelen és megalázó, de gyorsabban végrehajtható módszer. Ha a járőröző csendőrök találkoztak egy cigány családdal vagy vándorló csoportokkal, akkor ütve-verve a következő csendőrkörzet határáig üldözték őket, hogy ne a saját körzetükben legyen velük probléma. Ha az ottani rendőrök is rájuk leltek, ismét verve zavarták tovább a cigányokat a következő újabb csendőrkörzetig, és ez így ment körzetről körzetre.

26 Az előítéletek folyamatos erősödéséhez hozzájárult a cigányságon belüli magas bűnözési arány is, de erre vonatkozó elemzések a kapitalizálódó Magyarországon nem készültek. Kiadásra került ugyan „Magyarország Igazságköny23 Finkei \9\0. 4 1913. június 10-én Sándor Jánost nevezték ki belügyminiszternek. 25 15000/1916. BM. ein. rend. - Közli: Mezey 1986. 26 Ld. Bergstein Béla: A cigánykérdés megoldása. Huszadik Század. 1916. 9 sz. 22