Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe ve", mely 1906-tól 1915-ig anyanyelvi bontásban tette közzé a bűnügyi adatokat. Az összesítőkből kiderül, hogy a magyar anyanyelvű lakosság bűnelkövetésének lassú csökkenése mellett a cigányoké a duplájára nőtt. 27 Ennek okán a két világháború között összesen hat miniszteri szintű jogszabályt alkottak, ami arra enged következtetni, hogy a Horthy-rendszerben nem vették komolyan a cigány kérdés megoldását. Ezzel a pár rendelkezéssel a jogalkotók kettős célt fogalmaztak meg. Egyrészt a cigányok vándorlásainak megakadályozásával fel akarták gyorsítani letelepítésüket, másrészt vélelmezett „bűnöző alkatuk" miatt szükségesnek tartották a fokozott és állandó ellenőrzésüket. A belügyminiszteri körrendelet tulajdonképpen megismételte a korábbi évtizedekből jól ismert már túlhaladott - határozatokat. Új elemként csupán az az intézkedés jelent meg, amely a vándor cigányok megszámlálását több megyében egyszerre és összehangoltan írta elő. Az 1928. évi XX. törvény bevezette a csavargó, kóborló, beilleszkedni képtelen, megrögzött bűnöző cigányok részére a dologház r r r ÍR intézményét. A cigányok ügyének rendezése kapcsán a kormányok intézkedésein túl több évtizeden át - számtalan publikáció, elképzelés került nyilvánosságra. A szerzők többsége a megoldást törvényhozás útján képzelte el, de végrehajtásához mégis az adminisztratív eljárást támogatták. Mások - a nagypolitika is az adminisztratív intézkedéseket is elégségesnek tartották. 29 A szerzők sorából szükségesnek tartjuk kiemelni Déry Gyulát, aki koncepciójával megelőzte kortársait: a cigánykérdést új munkahelyek létesítésével és a cigányság letelepítésével kívánta megoldani. 30 Szólnunk kell a publikációk közül egy harmadik elképzelésről is. Az ezt képviselő szerzők a jogi és adminisztratív megoldásokon túl a cigányság likvidálását, kiirtását, megsemmisítését, mint egyetlen hatásos és végleges módszert javasolták. 31 Sajnos - mint láttuk - a cigányság eddigi történetében a Horthy-korszak sem hozott pozitív irányú elmozdulást. Nem készült az 1893. évi felméréshez hasonló összeírás, amiből következtetni lehetne a cigányság életvitelében beállt esetleges változásokra. Csupán a már említett publikációk közöltek megközeMagyarország Igazságkönyve. Statisztikai táblázatok. Bp. 1915. 28 Az 1928. évi XX. törvény megrögzöttség alatt a bűnelkövetőnek azt a lelki tulajdonságát emelte ki, aki csak bűntettek elkövetésével képzeli el a jövőjét. 29 Ld. Samossa János: Törvényjavaslat a vándorcigányok törvényhozási úton való megrendszabályozásához. Bp. 1911. 30 Déry 1908. 31 Ld.: Zsolt alias Porzsolt Kálmán: Esti levél. A mi cigány hírünk. Pesti Hírlap. 1907. augusztus 6. 23
