Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben” – egy régi barcsi visszaemlékezései

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben... " Egy régi barcsi visszaemlékezései ami a fronton történt. Mindezt egy alföldi származású hadifogolytársam meghallotta, és képes volt elárulni egy magyar származású GPU-s

46 orosz tisztnek, aki pedig elküldött engem egy büntetőlágerba, Szolikamszkba., ahova teherautóval vittek ki. Szolikamszk a Káma folyó partján feküdt. Minden reggel ki kellett mennünk a folyóra, ahol egy uszály be volt fagyva, amiben széna volt. Ezt a szénát kellett kiraknunk. Reggel mentünk ki, és este jöttünk vissza. Rettenetes hideg volt. Az emberek fagytak meg. Két hétig voltunk itt, de ezalatt az idő alatt annyi halott volt, hogy bezárták a lágert- és visszavittek minket az eredeti lágerünkbe. Visszaérkezésemkor a GPU-s tiszt megkérdezte, hogy hiszek-e már az orosz újságnak? Én azt feleltem, hogy én már mindenben hiszek, és örültem, hogy végre megszabadulhattam onnét. 1944 tavaszán elszállítottak bennünket Nyizsnyij-Tagilba,

41 ami egy épülő, nagy gyárváros volt. Itt a vasgyárban, illetve a vasúton dolgoztunk, ahol talpfákat és síneket cseréltünk, még a téli 35-40 fokos hidegben is. A vasúton rengeteg kokszot szállítottak. Valahonnét szereztünk egy koksz-kályhát, amit a vagonokból kipotyogott kokszból fűtöttük. Ennek köszönhetően munka közben fel tudtuk melegíteni a testünket. Érdekes, hogy az élet milyen embereket tud egymással összehozni. Volt a hadifoglyok között egy konyhás, és egy volt csendőr, akik már korábbról is ismerték egymást. A lágerban konyhásként dolgozó hadifogoly korábban vállalkozott arra, hogy kémkedni fog az oroszoknak. Az oroszok ledobták ejtőernyővel Magyarország területére, de elfogta őt egy csendőr. Az oroszok később elfogták mindkettőjüket, és Nyizsnyij-Tagilba kerültek, de jó viszony volt közöttük. A konyhás mindig segítette a csendőrt. Időközben minálunk is elkezdték szervezni az úgynevezett antifasisztamozgalmat, amit az emigráns magyar kommunisták szervezték. Azt mondták nekünk, hogy a jelentkezőket felfegyverzik és elviszik őket harcolni a németek ellen. Elég sokan jelentkeztek, mert az „antifasiszták" dupla levest és dupla kását kaptak. De közéjük is csak úgy lehetett bejutni, ha valaki a hazáját ócsáA magyarországi újságokba kerülő haditudósításokkal a VKF (Vezérkari Főnökség) 6. osztálya foglalkozott, melynek az volt a célja, hogy a „hadviselés érdekeivel ellentétes" közlések ne jelenhessenek meg. - Kádár 1984. 429-430. 46 Goszudartsztvennoje Polityicseszkoje Upravlenyije (Állami Politikai Hatóság) - az ÁVH-nak megfelelő szovjet szerv. 47 A Nyizsnyij-Tagil-i táborban a románok és németek mellett a magyar hadifoglyok voltak többségben. - Mezei 2000. 118. *

8 Valószínűleg ugyanarról a két emberről lehet szó, akiket Örkény István is említ a Nyizsnyij-Tagil-i táborban, a lágeréletről szóló müvében. A szakács és a volt csendőr, mint két jó barát. - Örkény 1981. 55. 212