Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe tusai ismét előtérbe helyezték a cigány kérdést, melynek megoldását a feudális hatalom a kibontakozó polgári társadalomra hagyta. Kolompár cigány család. Zalaegerszeg, 1920-as évek 17 A kapitalizálódó Magyarország és a cigány kérdés Az összesített felmérések, összeírások szerint 1873-ban 214 ezer, 1893-ban 275 ezer cigány származású lakost regisztráltak. A tízévenként ismétlődő anyanyelv szerinti népszámlálásoknál 1880-ban 78.759, 1890-ben 96.611, 1900-ban 61.658, 1910-ben pedig már 121.097 cigány anyanyelvű magyar állampolgárt írtak össze. A szembetűnő és folyamatos létszámemelkedés egyrészt az 1851 utáni romániai rabszolga-felszabadítás és a balkáni háborúk miatt folyamatosan özönlő, menekülő cigány csoportokból, másrészt a letelepítésekből tevődött ki. A felmérések szerint a letelepült cigányok többsége rendszeresen dolgozott, saját kis házzal és földdel rendelkezett. A cigány asszonyok hagyományos feladatai közé a vadgyümölcsök, gombák és gyógynövények gyűjtése és piaci értékesítése tartozott. A régi világ falun. Helikon Kiadó / Néprajzi Múzeum. Bp. 1986. 149. 19