Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorúíja a távoli keletről a Kárpát-medencébe A vándorló csoportok, az állandóan mozgó tömegek létszáma viszont ellenőrizhetetlenné vált. Számukra ismeretlen volt még az országhatár fogalma is. Ezért a dualista időszakban a cigányok létszámát csak hozzávetőlegesen lehet 250-300 ezer főre becsülni. Számuk évről-évre, sőt hónapról-hónapra változott, hiszen még országhatáron belüli megoszlásuk is egyenlőtlenséget mutatott.

18 Fontosnak tartjuk kiemelni azt a tényt, hogy egyes vármegyék, települések másként viszonyultak a cigányokhoz. Természetes, hogy a cigányok rendszeresen olyan helyen telepedtek le, ahol a helyi vezetőség kevésbé zaklatta őket, és elnézőbben kezelték a szigorú központi rendelkezések végrehajtását is. A 20. század elején szinte folyamatosan érkeztek újabb és újabb cigány csoportok a Kárpát-medencébe továbbvándorlás, illetve letelepedés céljával. A keleti országrészbe érkeztek a legtöbben, mivel Romániában 1903-tól módszeresen üldözték és toloncolták ki a cigányokat. Ugyanakkor a törökök és az oroszok 1911-től nem engedtek be országaikba több idegen cigányt. A nagy létszámú vándorló cigányságnak ismételten a Kárpát-medence lett a befogadó helye, mivel a környező országokhoz képest itt nagyobb biztonságban élhettek.

19 Medvetáncoltató cigányok. Erdély, 1910. (Adler fényképész felvétele, Néprajzi Múzeum fotótára) 18 Mezey 1986. 19 Letelepedettnek tekintette a korabeli közigazgatás és a szakirodalom azokat a cigányokat, akik csak évente változtattak lakhelyet. Vándorcigánynak azokat tartották, akik havonta, vagy hetente települtek át más és más területre. A kóborlók pedig bandákba verődve, sátorozva járták az országot. - Bana 2005. 20