Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben” – egy régi barcsi visszaemlékezései

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben... " Egy régi barcsi visszaemlékezései bomat. Erre én felugrottam, és mondtam, hogy nagyon rossz helyen tapogatózik, én ilyenre nem vagyok hajlamos. Utána próbálkozott még azzal, hogy nem fogom megbánni, mert jó helyen leszek én itt. Egy idő után látta, hogy nem tud velem dűlőre jutni, majd mondta, hogy ne haragudjak, és nehogy szóljak erről valakinek, mert abban az időben büntették a homoszexuálisokat. Az eset után kivitt a munkahelyemre, a Légszeszgyár utcától nem messze, ahol megmutatta, mit kell csinálni, és elment. Magamra hagyott. Délelőtt megérkezett három ember, kérdőre vontak azzal, hogy miért dolgozom itt. Én nem tudtam mire vélni a kérdést. Elmondtam, hogy ma kerültem erre a munkahelyre. Azok közölték, hogy ma sztrájk van, amiről én semmit nem tudtam, majd fölvittek az iparos-székházba, ami a Mária utca környékén volt, ahol újra tájékoztattak a sztrájkhelyzetről. S a végén megkérdezték, hogy mennyi a keresetem, ami akkor 35 fillér volt óránként. Ekkor derült ki, hogy azok kerestek ekkora összeget, akik mögött már többéves munkaviszony állt. Én pedig nem dolgozhatok addig, amíg be nem fejeződik a sztrájk, de hamarosan befejeződött, és én mehettem dolgozni. A pécsi szállást úgy oldottam meg, hogy a Rét utcában ekkoriban volt egy iparostanonc iskola, ahol napi egy pengőért szállást és ebédet tudtak biztosítani. Ezen a helyen szintén sikerült bekerülnöm egy fiatal társaságba, akikkel jártunk vidékre táncolni. Emlékszem, még egy lánynak is udvaroltam a Vas Gereben utcában. Nem sokáig maradtam ezen a munkahelyen, mert ez év őszén, 1937 októberében behívtak katonának. 3. Az első katonai behívó és pénzügyőri pályafutásom (1937-1941) 1937 őszéig vígan éltük az életünket Barcson. Október 5-én megkaptam a katonai behívómat Győrbe, az utász-zászlóaljhoz. Fogalmam sem volt, hogy milyen alakulat ez, mivel én pilóta szerettem volna lenni. 1938-ban megalakult Szombathelyen az első ejtőernyős próbaszázad, és önként jelentkezőket kerestek. Én is jelentkeztem másodmagammal, úgy gondolván, hogy akkor könnyebben bekerülök a repülősökhöz. Jelentkeztem, és az orvosi vizsgán meg is feleltem, de mivel már tisztes voltam (őrvezető), ezért nem engedtek el a zászlóaljtól, de talán jobb is, mert miután hazajöttem a hadifogságból, úgy hallottam, hogy akik oda jelentkeztek, majdnem mind meghaltak. De én az utászokat is szerettem, mert állandón a vízen kellett dolgozni, és én ezt már megszoktam Barcson, a Dráván. Úgyhogy evezésből még kormányos kitüntetést is kaptam, ami nagyon kevés utásznak volt meg. 1938-ban elkezdődött a háborús készülődés és megalakították a menetszázadot, amibe én is bekerültem. Az volt a feladatunk, hogy Nyergesújfalunál a 193