Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe léséhez szükséges jószágállomány. így a legtöbb cigány család fedél és otthon nélkül maradva ismét kóborlásba kezdett. Másrészt a helyi hatóságok úgy kezelték a már letelepített és dolgozó, a településeken lassan beilleszkedő cigányokat, mint a vándorló kompániákat, ezért például több esetben előfordult, hogy a már asszimilálódott, letelepült családoktól is elvették a gyermekeiket (!).

14 Az agresszív intézkedések végrehajtását tovább bonyolította a Havasalföldről és Moldvából hazánkba áramló újabb cigány csoportok érkezése, ami különösen Erdélyben jelentett problémát. A folyamatosan beszivárgó úgynevezett „oláh" cigányok az általuk megszokottól teljesen eltérő, fejlettebb társadalmi és gazdasági viszonyok közé kerültek. Emiatt szembehelyezkedtek a feudalizmus újabb időszakát élő magyar állam beilleszkedési törekvéseivel is. Életvitelük éles ellentétben állt a magyar nép és az államhatalom elvárásaival. Egymást érték a feljelentések a jövevény cigányok káros és garázda tevékenységéről. Rövid időn belül - sajnos - a magyar lakosság az oláh cigányok magatartását egybemosta az egész hazai cigánysággal, egy kalap alá vette őket a már letelepedett, beilleszkedett cigányokkal. Ennek a hibás előítéletnak a terjedése a cigányság mélységes megvetéséhez vezetett, sőt a faji kérdés felvetését is elősegítette. Az előítéletek erősödésével és a központi szabályozások további szigorításával a cigány közösségek ellenállása is megnőtt.

15 A cigány kérdés újabb kiéleződéséhez a - korábban már említett foglalkozási struktúrák ismételt összeütközései is hozzájárultak. A feudalizmus korábbi időszakában a szolgáltatások rendszerében szükség volt a cigány mesterek munkájára és termékeikre, mivel kiszolgálták a falusi emberek háztartási és kezdetleges kisipari igényeinek egy részét. Ezt a kiegyensúlyozott helyzetet az ipari forradalom - a technika fejlődése, a gépek megjelenése megbontotta, és a cigány iparosokat kiszorította a termelési folyamatból.

16 A lassan bomló céhipar - a maga költségével - már csak egy szűk városkörzetben volt képes szolgáltató és termelő tevékenységre. A cigány iparosoknak csupán a városoktól távol eső, periférikus területeken akadt még korlátozott, bizonytalan ideig tartó munkájuk. A 18. században a felerősödő központi szabályozás, az adminisztratív intézkedések csődje, az újabb jelentős számú cigánybevándorlást követően kialakult előítélet és a cigány csoportoknak a hatalommal szembeni konflik14 TóthP. 2005.39-48. 15 Mezey 1986. 16 Például a szeggyártó gépsorok megjelenése és az olcsóbb sorozatgyártás teljesen kiszorította a korábban még nélkülözhetetlen szegkovácsokat. 18