Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe zia a monarchia elvárásának megfelelően a cigányok évezredes szokásainak felszámolásával jobbágyokká asszimilálva akarta elérni, hogy minél hamarabb az állam adózó polgáraivá váljanak. Mária Terézia és II. József cigányrendelkezései - a kortárs szemüvegével nézve - humánusak, reálisak voltak, mivel az embertelenül rossz helyzetben élő népcsoportok - köztük a cigányok felemelkedését célozták. Mindezt a Habsburgok törvényes eszközökkel akarták végrehajtani, hogy - többek között - elejét vegyék a lakosság és a kompániák további összeütközéseinek, és megelőzzenek egyéb, a cigányok által elkövetett bűncselekményeket. Azonban a királyi rendelkezések megtiltották a cigányok életviteléhez nélkülözhetetlen lótartást, és a hagyományos cigány ruhák, öltözékek helyett a magyar paraszti ruhák viselését tették kötelezővé. Útleveleik visszavonásával megtiltották az országhatáron való átmenetet, különösen az osztrák tartományok felé. Lerombolták a putrikat, és erőszakkal szakították szét a cigány családokat. Összeszedték a cigány gyerekeket, és a szülők által ismeretlen paraszt családoknál helyezték el őket azzal a céllal, hogy becsületes és erkölcsös adófizető jobbágyokká nevelődjenek. A kényszer elől menekülőket elfogták és Javítónevelő" céllal bevonultatták a császári hadseregbe. II. József elrendelte a német nyelv kötelező használatát, a cigányul beszélőket pedig megbotoztatta. A bécsi udvar cigány-politikája a cigányságról készült 1782-es összeírás adatait vette alapul, ami sajnos csak a már letelepültekről szolgáltatott biztos információkat. Az összeírás szerint 43.738 hazai cigányból a zenészek és a kovácsok mellett a vándorló iparengedéllyel rendelkező teknőváj ók, az üstfoldozók, a köszörűsök és a lovakkal, rongyokkal, tollal kereskedők voltak a legtöbben. Az adatokból az uralkodó feltehetően arra következtetett, hogy a cigány-problémát a letelepítés és asszimiláció oldhatja meg véglegesen. Másrészt ennek érdekében - az európai kisebbségi elképzeléseket is tanulmányozva a spanyolok bevált módszerét vette át, vagyis a cigányság kiűzése helyett letelepítésüket szorgalmazta. 13 A durva, agresszív intézkedések következményeként a cigányok régi szokásaik feladására, és egy általuk elfogadhatatlan jobbágyi életvitelre lettek kényszerítve. A folyamat végrehajtásához szükséges két lényeges és alapvető feltételről azonban a helyi szervek „megfeledkeztek". Bár Mária Terézia rendelete szerint a földesuraknak jobbágytelket kellett volna adni, a cigányputrik szétverését követően a településeken mégsem állt rendelkezésre elfoglalható, üresen álló lakható épület, megművelhető szabad földterület, sem a megműveMezey 1986. 17
