Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe ember volt a „mujáló" (magyarul bíró vagy szájas), aki képviselte a cigány közösséget a nem cigány többség felé, de neki jellemzően nem volt döntéshozó hatalma. A vajda fogalma azonban sokszorr nem önállóan választott vezetőt, sőt nem is cigány embert takart. Az úgynevezett vajdák a középkorban a király által kinevezett magyar nemesek voltak, akiknek a feladata a cigányok adójának beszedése volt. 11 Mátyás király 1487-ben a Nagyszeben város védelmében és más, környékbeli erődítési munkákban részt vett „Sebesszék'M cigányokat felmentette a további közmunkák végzése és adózási kötelezettségeik alól. Privilégiumlevelében megerősítette a „Sebesszék'4 cigányok fennálló jogait. A vármegyei főispánok által kiadott oltalomlevelekkel hatkonyan segítették elő beilleszkedésüket, de szabad vándorlásaikat is. Szabadon mozoghattak az országban, és szokásaikat megtartva vállalhattak munkát, élhették saját életüket. Ezt a szabadságot a Habsburgok a 18. században rendeleti úton szabályozott cigány-politikájukkal rövid időn belül felszámolták. Megszüntették a hazai cigányság önállóságát, viszonylagos nyugalmát, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy önmagukhoz képest életük virágkorát is. A három részre szakadt ország területén a cigányok viszonylag háborítatlanul éltek, betagozódtak az akkori életviszonyokba. A török, majd a kuruc világ végeztével, a politikai helyzet stabilizálódásával azonban a hatalom számára a cigányság, mint „deviáns, nomád elem", rögtön láthatóvá vált. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után III. Károly és az őt követő uralkodók a Habsburg abszolutizmus közigazgatási és jogi intézményrendszerének fokozatos megújítására törekedtek. A hatalomnak szüksége is volt a modernizációra, mivel a török háborúk és a kuruc küzdelmek után több alkalommal végrehajtott betelepítések miatt, többek közt erősíteni kellett a központi hatalom ellenőrző és adatgyűjtő szerepét is. A továbbfejlődés érdekében szükség volt a legkülönbözőbb típusú településszintű információkra, összeírásokra és azok feldolgozására, amibe természetesen a cigányösszeírások is beletartoztak. III. Károly 1724-ben kiadott rendelkezései a cigányok letelepítésére vonatkoztak ugyan, de valójában arra irányultak, hogy adót csikarjanak ki belőlük, és nem utolsó sorban Magyarországon tartsák őket, s ezáltal megvédjék az osztrák örökös tartományokat a további tömeges beáramlásuktól. Mária Teré1 ' Később a hatóságok neveztek ki egy embert a cigányok közül, akit szintén vajdának neveztek. Ő amolyan összekötő-besúgó szerepet töltött be a cigányok és a hatóság között. - Bársony 1994. ]2 TóthA. 1979. 16
