Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban mesteremberektől beszerezve megtehették volna. A kedvezőtlen gazdasági feltételek jelentősen szűkítették a fizetőképes felvevőpiacokat, erősen gátolva egy széles és prosperáló vidéki iparosréteg kialakulását. A nagybirtokrendszer és a főként belőle fakadó társadalmi nehézségek problematikája ezért leginkább valamiféle ördögi körre, önmaga farkába harapó kígyóra emlékeztetett. A szociális gondok elől való menekülés egyik - térségünkre sajnos mind a mai napig meglehetősen jellemző - módja a születésszám drasztikus korlátozása volt. Az először a református kisgazdák körében elterjedő egykezes, amely ellen a 19-20. század fordulóján Széchenyi Imre, Aladár és Viktor grófok (DélSomogy legnagyobb földbirtokosai) valamint Arany Bálint rinyaújlaki református tanító nemes, de az ismert népesedési adatok tükrében hiábavaló szélmalomharcot hirdettek, azonban nem fertőzte meg a mélyen hívő katolikus horvát falvakat. A nők a gyermeknevelés mellett a mezei munkákból is kivették a részüket. Gyermekét szoptató és kapálni induló horvát asszony, Dráva mente, 1920 k. Az 1901-1910 közötti időszakban, az évek átlagában, ezer lélekre vetítve 33,4 élveszületés és 23,4 halálozás történt Somogy megyében, ami kereken 10,0 ezrelékes természetes szaporodási rátát eredményezett. Ugyanez Lakócsán 37,3, Potonyban 38,9, Szentborbáson 44,8, Tótújfaluban pedig 40,2 ezreléknyi 90