Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!” Reformáció és a katolikus hitélet újjáéledése a török kori Dráva-melléken

Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!" Reformáció és a katolikus hitélet újjáéledése akkor nem kell csodálkoznunk, hogy a lakosság egyre kisebb létszámra zsugorodott össze sok, Drávához közel eső faluban, más települések pedig teljesen elnéptelenedtek. A terhek meg tovább nőttek a mártoniak esetében is, akik a légrádi hajdúknak "elvitték a lisztet és szolgálatot teljesítettek" (vármegerősítési munkákat végeztek). Új, katolikus horvát könyvek Krizsan laikus létére megtanult latinul, ugyanis 1653. július 15-én keltezett levele utóiratában az új pécsi püspöktől, Petretics Pétertől horvát nyelvű posztilleket, prédikációs könyveket kért. Tájékozottságára vall, hogy Petretics püspökről azt írja, hogy ő már egy ragyogó csillagot "hazánk", azaz Horvátország és Szlavónia egére felemelt. E ragyogó csillag a Sveti evangélium, azaz a Szent evangélium, amelyet a jezsuita Miklouŝ Krajacevic nyomtatott ki Grazban, 1651-ben "szláv szavakkal" - pontosabban horvát nyelven. Az Evangélium a szentmise szolgálatára készült, rövid magyarázatokkal és katekizmussal kiegészülve. Minden nép a saját nyelvén virágzik, csak mi szenvedünk hiányt, állapítja meg Krizsan, aki az égre Napot kíván, amely beragyogja Horvátország és Szlavónia egét, - azaz horvát nyelvű katolikus liturgikus könyveket kért. Krizsan licentiátus létére a tudós könyvek birtokában népét nyelvileg és műveltségben kívánta felemelni. Tudatosan használta a "Horvátország és Szlavónia" elnevezést. A horvátság fennmaradását egyedül annak nyelvi felvirágoztatásában és tudatos megerősítésében látta. Evangéliumot kért, ami már létezett: Antun Vranec "szláv" nyelven írt, Postula na vze leto po nedelni dni... ("Egy egész évre és hetekre szóló prédikációs könyv...") című jeles műve Ivan Manlius nyomdájában Varasdon (Varazdin) látott napvilágot, 1588-ban. Fél évszázadra rá más horvát könyvek is megjelentek: Krajacevic mellett Juraj Habdelic (1622) és Baltazár Milovec (1661) tollából. 74