Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Vass Oszkár: A somogyi csárdás és történeti rétegei

VASS OSZKÁR A SOMOGYI CSÁRDÁS ÉS TÖRTÉNETI RÉTEGEI Az archaikus rétegbe tartozó somogyi kanásztánc és a belőle kifejlődött somogyi verbunk után most egy új stílusú táncot mutatunk be, a somogyi csárdást. A mai magyar nyelvterületet három nagy táncdialektus fedi le, a nyugati, a tiszai és az erdélyi. Ennek megfelelően három csárdástípusról beszélhetünk, melyek szervesen elkülönülnek egymástól, és egy-egy fejlődéstörténeti állapot rajzolja körül őket. „A páros táncaink legújabb típusát képviselő csárdás is a korábbi hagyományt átértékelő stílusváltás eredményeként jelent meg paraszti kultúránkban, s vált egyúttal a magyar romantika nemzeti táncává. "

l Lássuk, hogyan is gondolkodtak a magyar romantika és az azt közvetlenül megelőző időszakban a csárdásról. Dorottya című munkájához a következő jegyzetet fűzte Csokonai Vitéz Mihály: „A mi hiú szapora és rendetlen táncunk, melyben asszony személyek is ugrándoznak, ölelkeznek, keringenek s ki ki magáért és párjáért táncol, egész formájával megmutatja, hogy tót eredetű, az ázsiai gravitással és méltósággal általában ellenkezik. "

2 Tehát Csokonai idegen eredetűnek tartja, nem a magyar karakterhez illőnek, pláne nem egy olyan néphez illőnek, amely Ázsiából jött. 1823-ban írt tanulmányában Ballá Károly neves táncteoretikus a következőket írja a friss csárdásról: „A nemes érzést megalacsonyítja a szép Nem nyalábolása, nemtelen forgatása és ránczigálása. Mellyek ha nem is annyira mint a tót táncban, de csak ugyan fordulgatnak elő a mái magyar Friss ban is. "

3 Ugyanerről a táncról szól Gadányinak az 1795-ben keletkezett Unalmas órákban való időtöltés című művének egy részlete is: „Azért is e táncot frissre fordítottam, Húzd rá magyarosan Putyu! kiáltottam; Ezzel minyájukat úgy megindítottam, Hogy házam letörik, már attúl tartottam. 1 Pesovár 1997.204. 2 Pesovár Tánchagyományunk történeti rétegei. 55. 3 Uő. uo. 166