Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

ROZSAS MARTON KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI HULLADÉKGÖDRÖK BARCS-PUSZTABARCSRÓL Tanulmánykötetünk központi témájához kapcsolódva, régészeti aspektusból szeretném megközelíteni a délszláv eredetű lakosság hódoltság kori barcsi jelenlétét. írásomban vázlatosan, a teljesség igénye nélkül ismertetem azt a Barcson előkerült, délszlávokhoz köthető leletanyagot - elsősorban kerámiát -, mely a Dél-Dunántúlra jellemzően itt is megtalálható.

1 A lelőhely és a leletmentések körülményei A Barcstól északnyugatra emelkedő Pusztabarcsi-domb régóta ismert régészeti lelőhely.

2 A Dráva egykori mocsaras árteréből kiemelkedő magaslat a környék egyetlen, emberi megtelepedésre alkalmas pontja lehetett. A mélyebben fekvő, folyami eredetű homokrétegekre eolikus úton 1-2 méter vastag sárgásbarnás agyag, majd erre futóhomok települt az évezredek folyamán, melyet végül a beerdősülés következtében vékony humuszréteg borított be. Az 1970-es évek eleje óta folytatott terepbejárások, majd kisebb leletmentések révén jelentős mennyiségű régészeti anyag került innét a Dráva Múzeum gyűjteményébe.

3 Az 1983 óta üzemelő homokbánya tevékenysége miatt a domb ma már nagyrészt elpusztultnak tekinthető. Ugyanakkor, a bányaművelés előkészítő munkái arra is lehetőséget adtak, hogy korlátozott mértékben ugyan, de betekintést nyerjünk az itt megtelepült korok mintegy 5000 évet átívelő emlékanyagába.

4 A rézkori Balaton-Laŝinja kultúrával kezdődő, és a 19. század közepével végződő leletanyagból eddig mindössze egy késő vaskori házrészlet, és egy 18. századi hulladékgödör lett közölve.

5 A leletanyagok közreadása annál inkább is 1 A két középkori gödör anyaga nem tartalmaz délszláv jellegű anyagot, közreadásukat csak az előkerülés helyének azonossága indokolja. 2 Pesty 2001. 39-40. 3 Rózsás 2002.a 1/1. 4 A terepbejárások és a leletmentések anyaga a Dráva Múzeum (továbbiakban DM) régészeti gyűjteményében található. 5 Rózsás 2002.b 49-55, Rózsás 2004. 61-84. 11