Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról

Rózsás Márton: Középkori és kora újkori hulladékgödrök Barcs-Pusztabarcsról indokolt, mert ezt a helyet tulajdonképpen Barcs „bölcsőjének" tekinthetjük, hiszen ismereteink szerint mai helyére csak a 17. század vége felé, vélhetőleg a törökök kiűzése után települt át a falu.

6 A felszíni, szórványos leletek mellett a bányászat által feltárt objektumokból is tudtunk anyagot gyűjteni, noha ezek általában már részben elpusztítva, és esetlegesen kerültek elő. Többnyire gödrök vagy házak metszetei voltak láthatóak a fejtés falán - olykor elérhetetlen helyen -, szerencsésebb esetben egyegy gödör, vagy annak nagyobb része is megmaradt a meddőtől megtisztított, lehumuszolt felületen. Ezek kibontására, és legalább alapszintű dokumentálására sokszor csak óráink voltak. Általánosságban elmondható, hogy az objektumok minden esetben az agyagrétegbe voltak vágva, mélységük határa pedig legtöbbször az alul elhelyezkedő folyami homok volt, de néha még ebbe is belehatoltak. írásomban két késő középkori és három kora újkori hulladékgödör, valamint egy ház (?) megmaradt anyagát kívánom ismertetni, melyek közül két gödör és a ház a metszetben, három gödör pedig a legyalult felületen bukkant elő. A leletanyag csonka volta ellenére is indokoltnak tartottam a közzétételt, hiszen Dél-Somogyból (Babócsa kivételével) alig van közölve középkori, vagy akár kora újkori anyag.

7 Ez utóbbi - amennyiben az ásatások során egyáltalán összegyűjtésre került - legjobb esetben is olykor évtizedek óta a raktárak mélyén pihen.

8 ANYAGISMERTETÉS 1. Hulladékgödör 1992. február 8-án a humusz és a fedő agyagréteg eltávolítása során a munkagép egy középkori hulladékgödröt fordított ki. A földtömeget átvizsgáltam, illetve a gödör még meg lévő 10-12 cm vastag alsó részét kibontottam. A szinte fekete színű betöltés cserepekkel, állatcsontokkal és salakdarabokkal kevert volt.

9 6 A Keresztelő Szent János kápolnát a mai r.k. templom közelében, 1723-ban emelték, tehát a falu akkor már mai helyén terült el. - Ld.: DM történeti gy. 88.701.1 "Visitatio Canonica Ecclesiae Bartsiensis 1815" 1 Magyar 1978. 131-153. IV.t, Magyar 1990. 109-216, Kovács-Rózsás 1996. 163-182. - A leletanyag ismertetésénél egyedi leírásokat csak a késő középkori anyagnál alkalmaztam. 8 Itt elsősorban a színes mázas, 17. század végi, 18.század eleji kerámiákra gondolok, melyek csak az utóbbi időkben kerültek a régészet látókörébe. 9 Dráva Múzeum adattára (továbbiakban: Adattár) 828-92. Rózsás Márton jelentése a leletmentésről. Dráva Múzeum rég. gyűjt. ltsz. 99.3.1- 99.3.12 12