Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Botka János: A Komlósd-temető melletti löszfal malakofaunájának vizsgálata

Bot ka János: A Komlósd-temető melletti löszfal malakofaunájának vizsgálata Trichia hispida pedig a Dunántúlon és az Északi Középhegységben. A talál csigaegyüttes összességében ligetes, erdős-sztyepp jellegű növényzetre utal. A többi minta fajainak ismeretében valószínűsíthető, hogy az 1. minta anyaga egy enyhébb éghajlati szakasz legvégén keletkezett. A 2. minta egyedszáma alig különbözik az 1-től (110 ill. 104 db), de más a faj összetétel. Kisebb fajszám mellett (8 ill. 5) eltűnnek az erdő-és félárnyékkedvelők, megugrik a tágtűrésű hidegkedvelők száma. Domináns a Columella edentula, és őszesen 1 Punctum található.Ez már jelzi a klíma erőteljes és gyors romlását. Ezt a következő négy minta egyértelműen alátámasztja. Nagyarányú az egyedszám, de a faj szám csökkenése is. A 3-4. mintában a Columella edentula domináns (50 ill. 43%), sőt a 3. mintában megjelenik a Vallonia tenuilabris, amely a kifejezetten hideg éghajlati szakaszok állata. Xeromontán ázsiai faj - ott ma is él -, Európából a pleisztocén után nem ismert. Az éghajlati-környezeti pesszimumot az 5-6. minták mutatják, faj és egyedszámban egyaránt. A 4. mintában jelenik meg 1 db Orcula dolium mint új faj, hogy aztán hosszabb időszakra eltűnjön. Ez alpi­kárpáti elterjedésű, nagy tűrőképességű faj. A 7-8-9. mintákban lassú egyed és faj szám növekedés kezdődik. Valamennyi faj tágtűrésű, de itt megjelenik a szárazabb és melegebb klímát kedvelő Aegopinella рига. A 10. mintában újabb csökkenés: 5 faj 40 egyede, a 1 l-ben 4 faj 33 egyede volt található, valamennyi a nagy tűrőképességüek csoportjába tartozik. A 12-13-14. minták eléggé egyöntetű képet mutatnak. A megszokott tömegfajok mellett megjelennek olyan színezőelemek, mint a melegebb és kiegyenlítettebb klímát kívánó Aego­pinella púra, Euconulus fulvus, vagy a vizek menti bokros-ligetes élőhelyeket kedvelő Bradybaenafruticum. A 12. mintában bukkant fel először a Zenobiella rubiginosa, amely kiegyenlített éghajlatot és szubhigrofil környezetet kíván. A 15. minta fajszámában nem, de egyedszámában erős csökkenést mutat. A 16. minta azért feltűnő, mert a talált két fajból a Columella edentula hidegkedvelő, a Vallonia pulchella - bár szintén széles ökológiai spektrumú, - inkább meleg­kedvelő. Ide csatlakoztatható még a következő minta is, már nagyobb faj, de kicsi egyedszámmal. A 18-tól a 27. mintáig gyakorlatilag egyöntetű a kép. Jelen van mind a hét tömegfaj - ezek mind euryök fajok - és mintánként ugyan változóan, a különböző igényű színezőfajok. Ugyanazon élőhely lakója a mon­tan Orcula dolium, a szubhigrofil Succinea oblonga, a bokros, félárnyékos helyeket kedvelő Cochlicopa lubrica és Vitrea crystallina, a nyílt, szárazabb és melegebb környezetben található Vallonia pulchella és Aegopinella púra. Nagyon fontos jelzőfaj a Punctum pygmaeum, mert jelzi a beerdősülés megindulását. A csigaegyüttesek összetétele, egyedszáma, dominancia és konstanciaviszonyai arra utalnak, hogy változatos, vízfolyásokkal átszőtt, lassan melegedő éghajlati tendenciát mutató, nedvesebb és szárazabb habitatokat egyaránt tartalmazó 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom