Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Botka János: A Komlósd-temető melletti löszfal malakofaunájának vizsgálata

Botka János: A Komlósd-temető melletti löszfal malakofalmájának vizsgálata erdős sztyepp lehetett az élőhely. Ez a sokszínűség tette lehetővé különböző ökológiai igényű fajok együttes jelenlétét. Az utolsó értékelhető minta az előzőhöz képest fajban (12 ill. 6) és darabszámban (278 ill. 32) is hirtelen csökkenést mutat, szinte csak a széles tűrőképességű tömegfajokat tartalmazza. Ez a változás - a faj összetétel alapján - valószínű nem a talaj képződés miatti héjkioldódás, hanem újabb klímaromlás eredménye. Összegzés A komiósdi feltárás a Dráva síkja és a Belső-Somogy közti átmenetben lerakódott „fiatal lösz" (PÉCSI 1993) sorozatba tartozó üledékeket mutatja meg. Keletkezésében nem csak az eolikus hulló por, hanem a különböző folyóvízi hordalékok (agyag, homok) is jelentős szerepet játszottak. Malakosztratigráfiailag a késő pleisztocén (Würm glaciális) Bythinia leachi-Trichia hispida biozónájába, azon belül a Catinella arenaria szubzónába, és - valószínűleg - a Columella edentula zonulába sorolható. A feltárás legfontosabb jellemzője a Columella edentula nagy dominancia melletti konstanciája. Az összes egyedszám 32,8%-a, a tömegfajok egyedszámának pedig 43,7%-a ehhez a fajhoz tartozott. A tömegfajok széles ökológiai spektrumú hidegtűrők, nedvességigényük viszont különböző. Kivételt csak a Vallonia pulchella képez, mely - noha euryök - inkább melegkedvelő. Az egyed- és faj számingadozást mutató ábrák kellően érzékeltetik, hogy az éghajlatváltozások okozta mennyiségi és minőségi változások gyakorlatilag párhuzamosak. Miután ismerjük a fajok környezeti igényeit, ennek alapján következtethetünk az egykori növényzet milyenségére is. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Dr. Krolopp Endrének, aki volt szíves akadémiai doktori dolgozatát rendelkezésemre bocsátani, és Rózsás Mártonnak, a Dráva Múzeum munkatársának, aki a lelőhely feltárása és a mintavétel során nyújtott segítséget. 105