Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján eredményt összevetnünk a járási kisgazdaságokra vonatkozó 14,72 %-os eredménnyel is. Ismételten megállapítható tehát, hogy a szuloki sváb gazdák némileg más művelési struktúrát alkalmaztak mint a járás többi földművelője. Racionális megfontolásaik eredményeként óriási mértékben kitágították az intenzívebb szántóföldi termelés kereteit és ezzel párhuzamosan visszaszorították a falu határában minden külterjesnek tekinthető erdő, legelő és rét területeket, amelyek akármilyen gondos kezelés mellett sem hozhattak akkora hasznot, mint a jól átgondolt vetésforgóban termesztett szántóföldi kapásnövények. Ennek megfelelően Szulok rétjeinek százalékos indexe ismételten jóval alacsonyabb volt az egész járásra jellemző 8,54 illetve a paraszti gazdaságokra számítandó 9,82 %-tól mivel a község 103 kataszteri hold rétje csupán 2,47 %os értéket jelentett. A földadó alá nem eső, terméketlen területek aránya is szerencsés helyzetet és szorgalmas gazdákat valószínűsít Szulok esetében. A járás gazdaságainak területéből 6,04 %-a számított terméketlennek, de itt ez csupán 4,84 %-ot tett ki, míg kedvezőtlen földrajzi fekvésének köszönhetően, a nedves Dráva-menti lapályon elhelyezkedő Szentborbásnak a területeiből majd egyötöd (19,07 %) volt terméketlen. Még egy érdekes adatot meg kell említeni amely igen jól szemlélteti a szuloki sváb gazdák parasztpolgári öntudatát és racionális viszonyulását a mezőgazdasági munkákhoz. 1895-ben a Barcsi járás gazdaságai közül csupán minden második kötött tűz elleni biztosítást épületeikre, de a 256 szuloki gazdaságból 237-en (92,6 %) tették meg ezt a lépést! Szintén sokat sejtető, hogy járásban mindösszesen 161 gazdaság rendelkezett ekkor jégkárbiztosítással, és ebből 33-at (20,5%) szuloki birtokosok kötöttek meg. A járás állattenyésztése A mezőgazdasági művelés ágazati szerkezete mellett a másik nagyon fontos összehasonlítási alap az egyes birtokkategóriák élő felszereltsége és az ezek közötti állatállomány megoszlása. Az 1895-ös Somogy megyei állapotokat Kanyar József az alábbiak szerint jellemezte:

29 Az állatállomány megoszlása Somogyban 1895-ben Gazd csoport szarvasmarha ló sertés juh 0-100 kh 57,2 % 82,6 % 70,5 % 0,9% 100 kh-n felüli 42,8 % 17,4 % 29,5 % 99,1 % 100% 100% 100% 100% 29 Kanyar 191 A. 217, Király 1984. 228-229, MSK-Új folyam 15. kötet. A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Első rész. Bp. 1897. 184-185. 52