Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján Szulok tehát megszabadult a nagybirtokok külterjes, egyoldalú gabonatermesztésre berendezkedett, munkaintenzív termelési kultúrákat mellőző és így csupán minimálisan kevés munkáskezet igénylő szorításából. Abból a halálos szorításból, ami egyenesen vezetett az előbbiekben már megemlített kivándorláshoz és az egyke terjedéséhez.

3 Minden magyarázatnál szemléletesebben világíthatjuk meg ezt a helyzetet, ha a járásbeli Lakócsa esetét állítjuk párhuzamba Szulokkal. A szintén nemzetiségi, bár zömmel horvátok lakta Lakócsa 4947 holdas gazdasági összterületéből a Zselicszentjakabi Apátság 3426-ot foglalt el (69,25%), mindössze 16 állandóan foglalkoztatott cselédet alkalmazva, miközben már az 1890-es esztendőben is 1328 fő élt a faluban. A svábok lakta Szulokban nyílván a magukkal hozott magasabb mezőgazdasági kultúrájuknak is betudhatóan - szántóföldi müvelés 3046 holdon folyt 81,56%-os legmagasabb értéket elérve a Barcsi járásban, míg ezzel szemben Lakócsa részéről 1398 kh állt, a legrosszabb 28,26%-os járásbeli részesedéssel, ahol egyébként a 26 település összesített átlaga 48,71%-os értéket mutatott. Természetesen pusztán Lakócsa esetéből kiindulva hiba lenne az összes nagybirtokot egy kalap alá venni. Részint a természeti környezettől (erdők, nádasok, nemtermő területek stb. kiterjedése), részint pedig a gazdálkodó személy anyagi lehetőségeitől, hozzáértésétől befolyásolva az egyes nagybirtokok között is óriási különbségek alakultak ki még a járáson belül is. Megállapítható, hogy leginkább a 100-1000 kh közé eső bérletbe adott birtokokon éltek a szántóföldek kiterjesztésével. Ennek aránya itt még a 100 hold alatti parasztinak tekinthető gazdaságok eredményét is felülmúlta, hiszen a Barcsi járásban a kisbirtokosokra eső 43239 holdnyi területből 23783 holdat kezeltek így, ami 55,0%-os mutatónak felelt meg, viszont a járás 9 bérletbe adott úri középbirtokán ez átlagosan 73,05%-os volt (4389 kh-ból 3206kh). De Szulok imponáló, és az intenzívebb gazdálkodást jelző adatai még ezt is jóval felülmúlták. Más a helyzet azonban a kert -és szőlőmüvelés tekintetében. Ebben nem csak arányait vizsgálva vezet a kisbirtok, hanem a járásbeli 1322 hold kertészetből 1007-et (76,18%), míg a 425 hold szőlőből 370-et (87,06%) elfoglalva abszolút értékben is a paraszti gazdaságok birtokolták ezen művelési ágak döntő, nagyobbik részét. A kertészkedést szemügyre véve megállapítható, hogy 1,22%-os részesedésével a Barcsi járás felülmúlta a megye többi részét, ahol 1050871 kh-ból csak 9622-n folyt ilyesféle gazdálkodás (0,92%). Szulok viszont a maga 39 holdas kertészetével (0,93%) igen jelentős arányban elmaradt a 100 kh alatti kisgazdaságokra jellemző 2,33%-os értéktől, nem is 3 Ander 2004, Neubauer 1909, Széchenyi 1910, Szili 1995. 43