Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján beszélve Drávaszentes 54 kh-s 5,37%-os eredményéről, amely kiemelkedően a legjobb volt az egész járásban. Persze a viszonylag kedvező járási adatok is meglehetősen gyengének mondhatók még ezen igencsak relatív „fejlettség" fényében is. A pomológia tudománya igencsak gyermekcipőben járt még ezidőtájt Magyarországon. A házi szükségleteket nagyjából fedezte a megtermelt mennyiség, a helybeli városi piac pedig nem tudott felvenni sokkal nagyobb mennyiséget. A távolabbi piacok a megfelelő élelmiszeripari bázis híján pedig nem voltak elérhetőek a kiemelkedő közlekedési lehetőségekkel sem (Barcs az első világháború előestéjére hat vasúti vonalból álló háló csomópontjában helyezkedett el.). Néhány élelmesebb gazdálkodó azonban élni tudott a lehetőséggel . A Széchenyiek somogytarnócai uradalmának 30 holdas kertészetéből vasúton szállították a grófi birtok terményeit Barcsra, amellyel mintegy 2000 koronás évi forgalmat bonyolítottak le.

4 A megfelelő feldolgozást, tartósítást lehetővé tevő konzervgyárak hiánya miatt azonban nem tudott kibontakozni nagyobb arányú zöldségtermesztés. Budapest messze volt, a megyei centrumok pedig önmagukban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy egész vidékek, járások törpebirtokos népessége ilyesmire alapozza egzisztenciáját. Pedig országos viszonylatban -gondoljunk az igen sikeres bolgár kertészekre, makói hagyma vagy kalocsai paprika termesztőkre stb. - volt rá példa,hogy viszonylag kis földből is meg lehet élni megfelelő gazdálkodás mellett. Mint az egyik legintenzívebb művelési forma, a kertészkedés alkalmas lehetett volna a munkaerőgondok enyhítésére, a töredéktelkekre szorult szegényparasztság élethelyzetének javítására, de mindez (a megfelelő feldolgozóiparon túl) speciális ismereteket is megkövetelt. Járásunk községi könyvtáraiban a kis kötetszámnak és az egyáltalán nem elsődleges ismeretterjesztési funkciónak megfelelően, csak elvétve akadt egy-egy mezőgazdasági szakmű. Csánki Dezső vármegyei monográfiájában a somogyi állapotok komor képe tükröződik vissza járásunkból is, hiszen itt még az első világháború előtt is csupán 6 könyvtárból meríthetett némi korszerű ismeretet az érdeklődő. (S e hat községi könyvtár könyvállománya mindösszesen csupán 1433 kötet volt...).

5 Jelentős modernizáló hatással bírt nem csak a környék, hanem az egész Dunántúl gazdaságaira nézvést a gróf Széchenyi Imre kezdeményezésére 1886-ban elindított Szentimrei Földműves Iskola.

6 A Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott intézményben a bentlakó - paraszti családokból kikerülő - diákok elvégezték a tangazdaságban 4 Ujváry 1914. 341. 5 Vende 1914. 278. 6 Király 1992. 292. 44