Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között A legtöbb szuloki és barcsi telepes a katolikusok lakta területekről érkezett, ám volt köztük pár protestáns család is. Sokuk őshazája Württemberg, Baden, illetve a közéjük ékelődött Hohenzollem Hercegség volt, de sok család a Majna környéki frank területekről, míg néhány a protestáns többségű Hessenből származott. Pontos adatokkal rendelkezünk egy népesebb csoportról, akik a svábföldi Hechingen és Haigerloch környékéről, Hohenzollem Hercegségből jöttek , de ismerünk a Fekete-erdő (Schwarzwald) déli részéből, illetve a Felsősvábfoldről (Oberschwaben), és a mai Baden-Württemberg északi részéből jött családokat is. Sajnos forrásaink csak részben világítják meg a családok pontos származási helyeit. A szuloki német lakossság körében végzett embertani vizsgálatok - a magyarokkal és a horvátokkal való etnikai keveredés miatt - szintén nem hoztak áttörő eredményt.

15 A helyi nyelvjárásban előforduló táji sajátosságok a különféle csoportok eltérő származására engednek következtetni. Német családok érkezése az épülő telepes faluba Stefan Jäger (1867-1962): Die Einwanderung der Schwaben (részlet /Detail) A szuloki lakosság eltérő származású elemeiből rövidesen mégis egységes faluközösség formálódott, mely a kezdeti idők szegénysége után a 19. század első harmadára már számos tehetős gazdát tudott felmutatni. Szulok látványosan fejlődött, és az uradalom egyik leggazdagabb települése lett. A gyarapodó lakosság már az 1770-es években kezdte „kinőni" faluját. Néhány család már ekkor elhagyta a községet, hogy másutt próbáljanak szerencsét. Huber 2000-2001. Henkey 1994. 20