Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között A szuloki németek közül az 1770-es évektől egyre többen, mint szekunder telepesek, a szomszédos Dráva menti településre, Barcsra költöztek át, ahol a Csokonyai majd később Német utcának nevezett részen telepedtek le.

16 A helyi hagyomány szerint az elsőként Barcsra költözött németek nehezen viselték az akkori barcsi klímát. A Dráva régi medre a mainál jóval északabbra húzódott, s nagy területen árterek, mocsarak övezték. A nedves, párás, malarias éghajlat, a mocsaras környezet sok németet megbetegített, többeknek a halálát is okozta.

17 A barcsi németség száma a folyamatos beköltözésnek köszönhetően mégis növekedésnek indult, és a 18. század utolsó évtizedeiben nem csak Szulokból, hanem közvetlenül a német birodalomból is gyarapodott. Miután telepítési irat ebből az időből nem maradt fenn, az újonnan beköltözők származási helyeiről nincsenek adataink. „Közvetett bizonyítékok" alapján azonban néhány család származása nem teljesen bizonytalan. Az alábbi családok származási helyét nem ismerjük, ám nevük árulkodik a korábbi elődök feltételezhető lakhelyéről: a család neve a településnév, melyből a családnév keletkezett honos népcsoport Hegelsperger Hegelsberg, Stuttgart mellett, Württemberg württembergi sváb Lanczendorfer

18 Lanzendorf, Bayreuth mellett, Nord-Bayern majnai frank Tubiczhauser Teublitz, Regensburg mellett, Bayern bajor Lempacher ? Lembach, Donaueschingen, Württemberg württembergi sváb ? Lembach, Bamberg mellett, Nord-Bayern majnai frank ? Lembach, Passau mellett, Bayern bajor Az első olyan telepesek, akik közvetlenül a birodalomból jöttek Barcsra, a helyi hagyomány szerint a Szulokból Barcsra költözött németek hívására, az ő kapcsolataik révén indultak el. Valószínűleg ez részben igaz is lehet, ám főként az 1790-es évektől, amikor Barcs fejlődése egyre ütemesebb lett, Bajorországból és más területekről, nem szervezett telepítés útján is költöztek ide németek. Emellett folyamatos volt a szulokiak áttelepülése is, és a Dunántúl más, németlakta falvaiból is érkezett néhány új lakó.

1 A Szulokból való intenzív áttelepülés okai közt a túlnépesedés mellett nagy szerepet játszott az is, hogy Barcs 1797-ben mezővárosi kiváltságot nyert.

20 A Deutsche Gasse, később Tarnócai utca, Szent István király utca, majd Béke utca 11 Erdős 1944.20. 18 Lanczendorfer Mihály, Vimmer József és Matus Erdelecz Jankó 1794-ben a legjobb gazdák Barcson. - MOL P.623. 243. es. IV. 30. D. Topographica Conscriptio Oppidi Barcs 1794-1813. 19 Huber 2000. 20 MOL P.623. Széchényi es. lt. 243. cs. IV. 30. 21