Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005
Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolások koncepciós pere Pécsett 1947-ben
Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolásokkoncepciós pere Pécsett 1947-ben hazánkban, de a régióban is egyedülálló demokratikus lépés volt, függetlenül attól, hogy a kommunisták követelésének teljesítésével a demokrácia fokozatosan sodródott ismét a demokráciát szűkítő „népi demokrácia" irányába. A mindennapi politikai propagandában egyre nagyobb hangsúlyt kapott a választásokon győztes kisgazdapártnak a hatalomról, valamint a politikai életből történő kiszorítása. A demokrácia mozgásterének további szűkítését eredményezte a kommunista vezetésű Gazdasági Főtanács megalakulása. Ez a testület az új rendeletek és törvények elfogadásának valamint a korábbiak megsemmisítésének jogával a gazdaság első számú irányítójává vált. Ezzel kikapcsolták a demokrácia egyik alapelemét, a parlamenti kontrolt. A szintén kommunista irányítású „Baloldali Blokk" 3 pedig parlamenten kívüli eszközökkel, tömeggyűlésekkel és mozgalmakkal, a kormány által szervezett programok megakadályozásával, utcai zavargásokkal gyakorolt nyomást a kormányra. A Párizsban aláírt békeszerződés tovább gyengítette a nagykoalíciót. A labilissá vált belpolitikai helyzetet kihasználva a kommunisták egy újabb, várhatóan elsöprő baloldali sikert hozó választások kiírására törekedtek. Rákosiék kiadták a jelszót: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!", ami egyértelműen a kisgazdapártnak, mint a hazai „reakció" fö bázisának a gyorsabb megsemmisítését tűzte ki célul. Moszkvai tapasztalatokra támaszkodva az MKP megszervezte és irányítása alá vonta a párt politikai fegyveres testületét, az Államvédelmi Hatóságot (továbbiakban: ÁVH), valamint a már kommunista vezetésű rendőrségnek az átszervezését, drasztikus fellépéseik irányítását, a politikai okokból, koholt vádakkal történő letartóztatások végrehajtását. 4 A Rákosi Mátyás által hangoztatott „szalámi-taktika" gyakorlati megvalósítását, vagyis az ellenséggé minősített ellenzék fokozatos, részletenkénti megsemmisítését a kisgazdákkal kezdték. 3 A Baloldali Blokk 3 párt; az MKP, a szociáldemokraták és a parasztpárt szövetsége volt. 4 Az MKP irányította elnyomó fegyveres testületekről Id.: Hudy 1990, Dénes 1994. 1944 végén, 1945 elején létrehozták a Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályt, melyet 1946-ban Rajk László belügyminiszter rendeletére a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályává /ÁVO/ alakítottak át. A szervezet igazi irányítója a Kommunista Párt legfelső vezetése, illetve a szovjet NKVD volt. A szervezet 1948. szeptemberében vette fel az Államvédelmi Hatóság nevet, és 1949. december 28-án önállósodott, majd hatáskörébe vonta a katonai elhárítást, a határőrséget, és átvette a büntetés-végrehajtási intézetek egy részének irányítását is. 156
