Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005
Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolások koncepciós pere Pécsett 1947-ben
Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolásokkoncepciós pere Pécsett 1947-ben A Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya által koholt és a kommunista párt éberségének köszönhetően „feltárt" köztársaság-ellenes összeesküvés nagy lehetőséget kínált Rákosiéknak a proletárdiktatúra gyorsabb megteremtésére. 5 Az összeesküvés első számú célpontja is a kisgazdapárt főtitkárának, Kovács Bélának szovjet segítséggel történő likvidálása volt. A fokozódó baloldali nyomásnak engedve Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök később lemondott, és Varga Béla kisgazda politikussal - letartóztatásuktól tartva, egymástól függetlenül - külföldre távoztak. Sztálin 1947 közepén elérkezettnek látta az időt, hogy a még nemzeti utakon járó „népi demokráciák" belső rendszereit végérvényesen a szovjet normákhoz alakítsák át. Mindez azt is jelentette, hogy a szovjet zóna országainak vezetői elfogadták moszkvai alárendeltségüket. Ezt a megalázó politikai lépést Rákosiék jelentős hazai és nemzetközi sikerként fogták fel, és a népi demokráciából a proletárdiktatúrába való átmenet fontosságát hangsúlyozták. A zavartalan átmenethez a kommunista párt és a szociáldemokrata párt 2/3 1/3 arányú egyesítésével létrejött a kommunista vezetésű egypártrendszer alapját biztosító Magyar Dolgozók Pártja (a továbbiakban: MDP). Az MDP a proletárdiktatúrát jelölte meg stratégiai célként. A szovjet mintától eltérő politikai megnyilvánulásokat a szocialista tábort gyengítő, a rendszer megdöntésére irányuló összeesküvésnek, hazaárulásnak, szovjetellenességnek minősítették, ami a megsemmisítéssel vált egyenértékűvé. E politikai légkörben - 1948 nyarától - a kisgazdapárt teljes szétzúzása, a még tevékenykedő polgári pártok megsemmisítése, vezetőik letartóztatása, vélt ellenségek kreálása, keresése, majd „megtalálása", a párt éberségének állandó hangoztatása és bizonyítása került az MDP belpolitikájának középpontjába. A teljes fordulat 1949 tavaszán következett be, a kommunisták győzelmét biztosító, alternatíva nélküli népfrontlistás szavazással, amit a kisüzemek államosítása és az egyházak elleni fokozódó támadás követett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a „kulákságnak", vagyis a magyar agrárnépesség közép- és gazdagparaszti elitjének internálásával, munkatáborba hurcolásával, és az ellenvéleményt vallók kegyetlen likvidálásával megtörtént a magyar társadalom szovjetizálása. Ezzel megvalósult a szovjet blokkba való, örökös-пек vélt átmenet. 5 A Köztársaság ellenes összeesküvés, vagyis a „Magyar közösség" néven ismert csoport tagjainak letartóztatására -besúgás néven- okot adott a magánlakásokban beszélgető, politizáló volt arisztokraták, gazdagabb polgárok, volt katonatisztek baráti körei, akik naivan arról beszélgettek, vitatkoztak és azt is hitték, hogy a békeszerződés aláírása után a szovjet csapatok elhagyják hazánkat és Magyarország kikerülhet a szovjet övezetből. 157
