Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve fejlődött, de jelentős feszültségek voltak szinte minden szektorában. Az egészségügyben egyrészt a szülészet megszüntetése - miniszteri utasítás alapján - miatt, másrészt a rendelőintézet zsúfoltsága és bizonyos szakrendelések hiánya miatt alakult ki probléma.

1 A Szülészeti és Nőgyógyászati Kórház megszüntetése teljesen logikus volt, mert csupán egy orvos látta el a pácienseket, ráadásul elavultak a berendezések, melyek korszerűsítése csak nagy anyagi ráfordítással lehetett volna megoldani.

2 A megyei és városi döntés szerint 1981 januárjától egészségügyi gyermekintézményként kellett hasznosítani a kórház épületét. Kialakítását indokolta, hogy a megyében nem működött ilyen jellegű intézmény, annak ellenére, hogy kb. 400 mozgássérült gyereket kellett elhelyezni.

3 Az orvosi ellátás bővítését jelentette a szemészeti és orr-ful-gége - később ortopédiai és szemészeti szakrendelés is - szakorvosi rendelések megkezdése, 1980 októberétől a szakemberek Pécsről jártak be heti 6-6 órára. A rendelőintézet felújítása és bővítése is egyre sürgetőbbé vált. A Somogy megyei tanács tanácselnök-helyettese szerint a rekonstrukciót még 1981 -ben el kell kezdeni és a kivitelezéshez kért plusz 2 millió forintos igényt a megye ki tudja elégíteni, 1982-83-ban további 4 millió forintot biztosítottak a munkákra.

4 Természetesen ez a beruházás is jelentősen csúszott és csak 1984-ben adták át az SZTK új épületét.

5 Hasonló problémák voltak az óvodai és iskolai ellátásban. Annak ellenére, hogy ebben az időben hét óvoda volt a városban, gondot jelent a férőhelyek száma, az óvodák 120-130%-os feltöltéssel dolgoztak. Az óvodák az alapvető funkcióik mellett jelentős szerepet töltöttek be a közétkeztetés területén is, a Hársfa utcai óvoda konyháján például 250 főre főztek. Az általános iskolák csakúgy, mint az óvodák zsúfoltak voltak. A demográfiai helyzet miatt a somogytarnócai és pálfalusi iskolákat - a tanterem hiány miatt a II. iskola tanulóinak egy részét ki kell vinni Pálfaluba - is működtetni kellett annak ellenére, hogy a feltételek közel sem voltak ideálisak. Az I. iskolában sem volt jobb a helyzet, egy tanteremre 50 gyerek jutott és nem volt tornaterme. A legfontosabb feladatnak a napközi és diákotthont bővítését és egy új iskola felépítését - a városközpontban - tartották.

6 A zsúfoltság enyhítésére felmerült az az ideiglenes megoldás is, hogy a volt nagyközségi tanács épületében alakítanak ki tantermeket a II. sz. általános iskola tanulóinak. Az iskolába járás egyébként sem „könnyű" feladatát tovább nehezítette a helyi járat hiánya, ami miatt a Barcsra érkező buszokhoz kellett igazod1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. okt. 25. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 Megyei Tanács VB. 154/1978./IX. 5.1 sz. határozata szerint a barcsi át kell szervezni. A megyei döntés azt javasolja, hogy 1981. július 1-vel szüntessék meg az intézményt, helyette ki kellene alakítani egy önálló Család és Nővédelmi Tanácsadót. A VB. ezt tudomásul vette, azzal a megjegyzéssel, hogy az alapellátást, a rendelőintézetet megyei támogatással fejleszteni kell, és kezdeményezni kell a mentőállomás korszerűsítését. 3 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1979. aug. 16. Barcs Város Önkormányzatának irattára 4 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1981. máj. 28. Barcs Város Önkormányzatának irattára 5 A VB. 50/1983./VIII.25./SZ. határozata szerint kiemelt feladat a rendelőintézet. 6 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1980. nov. 27. Barcs Város Önkormányzatának irattára 36