Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve ni. Csakhogy ezek a járatok vagy felvették a gyerekeket vagy nem. Az iskolai járatokkal kapcsolatban a megyei tanács VB. közlekedési osztályának vezetője szerinttermészetesen - az iskoláknak is igazodniuk kell a közlekedéshez. A középfokú oktatást az Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola, illetve a szakmunkásképző képviselte ebben az időben. Az Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola fejlesztésének szükségességét senki nem vitatta. Elsősorban a kollégium állapotajelentett gondot, mely egyrészt kicsi, másrészt rossz állapotban volt. Az új, 200 fős kollégium építési munkáihoz rendelkezésre álló pénz azonban elfogyott és a beruházás befejezéséhez további 10 millió forintra lett volna szükség. Ezt a tanács nem tudta fedezni, ezért a megyei tanács segítségét kérték.

1 A pénzügyi korlátok ellenére az önálló gimnázium megteremtése folyamatosan napirenden volt. Igazi sikerágazatnak számított a zeneoktatás. Az 1968 szeptemberében megnyílt zeneiskolai oktatás színvonala kiváló volt már ebben az időben is, rendszeresek voltak a koncertek és rádiófelvételek. Ugyanakkor itt is nagy gondot jelentett a helyhiány, nem volt megfelelő próbaterem a fúvószenekarnak és a kamaracsoportnak. A zeneiskolai oktatás színvonalára jellemző, hogy ebben az időszakban többen mentek zenei pályára Barcsról, mint a kaposvári zeneiskolából.

2 Az évtized feléhez közeledve Barcs egy sok problémával küszködő, de viszonylag egyenletesen fejlődő kisváros képét mutatta. Közterületei a megyei átlaghoz képest kiemelkedően rendezettek voltak. Ezt jelzi, hogy az éves településszemléken rendre az első, második hely valamelyikén végzett. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete - 1982-ben Magyarország a fizetésképtelenség határán mozgott - természetesen erősen kihatott Barcsra is. A tanácsok bevételeinek jelentős része központilag szabályozott forrásból származott, tehát csak nagyon korlátozottan lehetett növelni. A megyei támogatások megcsappanásával ez azt jelentette, hogy egyre nehezebb volt megvalósítani a korábbi elképzeléseket. A város saját tartalékainak nagy részét nem használhatták fel új beruházásokra és további színvonaljavításra. Tovább rontotta a lehetőségeket a szövetkezetek és vállalatok befizetéseinek elmaradása. Ennek nagyságát jelzi, hogy 1983-ban ez majdnem 2 millió Ft kiesést jelentett. 1984 közepén a Végrehajtó Bizottság ülésén a város vezetői világosan megmondták, hogy a fedezet hiánya miatt 1985-ig már nem lehetett új feladatokat meghatározni, sőt a már eldöntött kisebb fejlesztésekből és felújításokból néhányat át kell ütemezni.

3 A fejlődés megtorpanni látszott, ráadásul olyan új problémákkal kellett szembenézni, melyek korábban ismeretlenek voltak. A munkaerőhelyzetben már ekkor jelentkeztek komoly feszültségek. Az általános gazdasági recesszió miatt több üzemnek csök1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1982. aug. 12. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1982. ápr. 22. Barcs Város Önkormányzatának irattára 3 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1984. ápr. 19. Barcs Város Önkormányzatának irattára 37