Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Botka János: Adatok a drávatamási Dráva-part löszcsiga faunájához

BOTKA JÁNOS ADATOK A DRÁVATAMÁSI DRÁVAPART LÖSZCSIGA FAUNÁJÁHOZ A Dráva-part mollusca löszfaunája iránt Rózsás Márton, a Dráva Múzeum főmunkatársa keltette fel a figyelmemet. Az általa Drávatamásiból behozott kb. 3 kg-os tömbből 10 faj igen sok példányát sikerült kiiszapolnom. Ezek között olyanok is voltak, melyekkel recens formában nem találkoztam, pl. Punctum pygmeum. Ezek után született meg a terv, hogy történjen szervezett gyűjtés és mintavétel a löszfalból. Ennek megtörténte után kezdtem a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) területének geológiai kialakulásával megismerkedni. Lehmann Antal a DDNP területét két nagy, és azon belül négy kisebb részre osztja: 1. Dráva menti területek: a) Nyugat-Dráva menti terület (a Mura torkolatától Barcsig) b) Keleti-Dráva menti terület (Barcstól az országhatárig, Old községig) 2. Duna menti terület a) Gemenci terület (a Sió vonalától délre, Bátáig) b) Béda-karapancsai terület (Bátától az országhatárig) A vizsgált terület a Kelet-Dráva menti tájegységhez tartozik, központjában Drávatamási községgel, illetve az itteni folyóparttal. Létrejöttének történetében, a talajok alkotóinak kialakulásában a földtörténeti harmadkor utolsó időszaka, a pliocén, majd a negyedidőszak pleisztocén és holocén időszakai játszottak fontos szerepet. A pleisztocén végére az egész Kárpát-medence, így a szóban forgó terület is szárazulattá vált, a tengeri üledék lerakódását a szárazföldi folyóvizek és a szél szállította hordalékképződés váltotta fel. A környező hegységkoszorú erőteljes emelkedése miatt a reliefenergia megnőtt, így a medencefenék süllyedése és a feltöltődés üteme egyensúlyban maradt. A folyóvizek erózióbázisuk felé haladva mindinkább lelassultak, végül az egész területen jellegzetes hordaléksíkság jött létre. A negyedidőszak első és nagyobbik részét a pleisztocén teszi ki. Az ó-pleisztocén második felében a Keszthely Gleichenbergi vízválasztó, valamint a Dunántúli-középhegység kiemelkedésével az addig a Dráva irányába futó nagyobb folyók irányt változtattak. így a Dráván és a Murán kívül csak a vízválasztótól délre lévő kisebb vizek érkeztek a Dráva-mellék területére. A középső pleisztocénben a Dráva árok további süllyedése miatt tovább csökkent az erre folyó vizek száma és energiája. Csak a Dráva, a Mura és kisebb patakok vettek részt a további felszínalakításban, a hordalék lerakásában és elegyengetésé52