Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Botka János: Adatok a drávatamási Dráva-part löszcsiga faunájához

Botka János: Adatok a drávatamási Dráva-part löszcsiga faunájához ben. Az árvizektől mentes területeken ekkor indult meg a futóhomok-formák kialakulása, másrészt az ideszállított poranyag lerakódása, a löszképződés. A DDNP területén kb. 100. 000 éve, a Riss eljegesedés és a Riss-Würm interglaciális idején hatalmas mennyiségű folyami homok rakódott le. A felső vagy új pleisztocénben (100.000 - tői - 10.000 évig) a Balaton medencéjének lesüllyedésével tovább csökkent a vízfolyások száma, illetve az erős és északias szelek a felszíni folyami üledékeket átrendezték. Ehhez még több - kevesebb finom poranyag adódott, így jöttek létre a löszös homok, illetve a homokos lösz képződmények. Lehmann szerint tipikus lösz a DDNP területén nem fordul elő, a szemcsenagyság alapján homokos lösznek nevezhető formáció viszont a Dráva mentén és Barcs környékén több helyen is megtalálható. Ez jellemző Drávatamásinál a Dráva partra, de nagyobb tömegben előfordul Drávaszentes és Komlósd községeknél, valamint Barcs-Felső megállótól keletre, néhány száz méterre is. A mai Dráva - a franciaországi Loire mellett - azon ritka folyóvizek közé tartozik, amely sokat megőrzött egykori múltjából. Igazán csak Barcs és Eszék között szabályozták, máshol kanyargós holt-, és mellékágak, vizenyős - mocsaras rétek és berkek kísérik. Barcs mellett három nagyobb, mesterségesen létrehozott holtág található. Á két kisebb - a Kis-Bók és a Vöröspart vagy Nagy-Bók - csaknem szabályos patkó alakúak és nem érintkeznek a folyóval. Az Ó-Dráva több kilométer hosszú, kanyargós , alsó végén érintkezik a Drávával, így magas vízálláskor innen is kap vízpótlást a beléömlő Babócsai-Rinya mellett. A Dráva változatos domborzatú és éghajlatú tájakat köt össze, így kiváló ökológiai folyosónak is bizonyult. így vált lehetővé az Olasz-Alpok egyik jellegzetes csigafajának, a Campylea planospirának (Lamarck 1822) elterjedése a folyó mentén. A Dráva partmagassága változó. Vízvár és Heresznye környékén helyenként löszös homokos magaspartok húzódnak,. Ezeket Barcs felé haladva többször is egészen lapos szakaszok tarkítják, majd Drávatamási - Drávagárdony környékén újra a közepes és magasabb partok a jellemzők. Anyaguk löszös homok, dél felé inkább homokos lösz. A drávatamási „löszfal" sejtette, hogy megfelelő nagyságú mintavétellel lehetővé válik a pleisztocén kori mollusca fauna feltárása és vizsgálata. A gyűjtés módja: A minta vétele, melyet 1998. április 25-én Rózsás Mártonnal közösen végeztünk, a következőképpen történt. 1 liter űrtartalmú acélhengert ütve be a partfalba, összesen 19 mintát vettünk. A henger átmérője 10 cm volt, így 1, 9 m-es falrészletből összesen 19 liternyi anyagot emeltünk ki. A mintákat a mintavétel 53