Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Mészáros Ádám: Dramatikus játékok farsang idején - A Somogyi farsang a magyar és az európai hagyományok tükrében
Mészáros Ádám: Dramatikus játékok farsang idején. A somogyi farsang a magyar és az európai hagyomány tükrében „Az Úr 1480-ik évében... a Kapós mellett egy asszony több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába vagy másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszony, aki leginkább buzdította őket erre... egy démon által a táncolók köréből elragadtatott... elpusztult, hogy többé sem a testét nem találták, sem ruhái nem kerültek elő... 0, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek." Az álarcos, táncos mulatság nem csak a parasztságnál dívott. A királyi udvar „olaszos" farsangjairól sem hiányoztak a jelmezek. Beatrix, Mátyás felesége az 1487-es farsangra Ferrarából 56 féle álarcot rendelt, 140 évvel később, 1628-ban pedig Bethlen Gábor felesége Velencéből hozatott magának „harminchat maskara ábrázatot": Bár az urak mulatsága is hasonlított valamelyest a népi farsanghoz - itt is volt maskara, tánc, mértéktelen vedelés és verekedés -, térjünk vissza mégis a köznép farsangi játékaihoz. Hans Seybold bajor főúr, aki 1477-ben éppen Mátyás udvarában vendégeskedett, nem restellt elnézni „holmi budai tabernak tájékára" sem. így tudósít a budai nép farsangjáról: „amíg az urak lovagi tornát vívnak, Buda havas utcáin suhancok, apródok, diákok eljátsszák a lovagi bajvívás népies - pórias wródiáját. Kitömött ruhákban ékeskednek páncél helyett. Lándzsák híján pedig fadorongokkal püfölik egymást gebéik hátán... " Sokféle jelmezes játékot űztek az emberek farsangkor, melyek közül a fenti csak egy kiragadott példa. Közös jellemzőjük ezeknek a tréfa, az önfeledtség és a vaskos humor. Az álarcban előadott dramatikus játékok több szereplős, párbeszédes vagy pantomim színdarabok, melyek a Kárpát-medence minden szegletében ismertek voltak. Leggyakrabban az ún. halottas játékot adták elő, de elterjedt volt a betyárjáték és a lakodalmas játék is. A böjt és a farsang küzdelmének eljátszása és a farsang bírósági tárgyaláson való elítéltetése szintén elterjedt témája a népi dramatikus színjátékoknak. A farsangi állatalakoskodás Dél-Dunántúlon a délszlávoknál gyakori, legismertebb példái a mohácsi busók és a berzencei medvealakoskodók. 7 Erdélyben és a szatmári falvakban gólya, kecske és ló is szerepelt az efféle játékokban. A szokáscselekményt nagyobb településeken csak egyszer játszották el. A helyszín itt a főutca, a főtér vagy a kocsma volt. Ahol a színjáték adománygyűjtéssel párosult, ott házról házra jártak az alakoskodók. Az alakoskodók számára sok 4 Dömötör 1964, 81 és Vő. 1986, 82-83. 5 Zoinay 1977,517. b Zolnav 1977,515. 1 Imrő 2001, 417. 48
