Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003
Mészáros Ádám: Dramatikus játékok farsang idején - A Somogyi farsang a magyar és az európai hagyományok tükrében
Mészáros Ádám: Dramatikus játékok farsang idején. <^ÊÊÊÈ^ A somogyi farsang a magyar és az európai hagyomány tükrében dmb minden megengedett volt, amiért más időben komoly büntetés járt volna. A házakban fölfordulást csináltak, fölborították az asztalt, összekormozták a falat. Élelmet loptak a kamrából, megtréfálták az utcán járókat, sőt olyan is volt, hogy a gazda szekerét darabokra szedték és a ház tetején rakták újra össze. A felvidéki Ipoly mentén bakkuszokmk, Csallóközben dőréknek, az erdélyi Hétfaluban pedig kukáknak hívták az ilyen mókacsinálókat. A dramatikus játékokban sokszor találkozunk irodalmi vagy félnépi szövegek folklorizált változataival is. Ilyen például a székelyföldi ördögfarsang vagy dúsgazdagolás, amely a 17. századi ponyvairodalomból került a népi színjátszásba, s a bibliai Gazdag és Lázár példázatát jeleníti meg párbeszédes formában. 8 A BelsőSomogyban ma is ismert halottas játék is merített az „elit" kultúrából. A temetés paródiája rendszerint a pap beszédével kezdődik, amely a valódi gyászbeszéd mintájára, de vaskos, obszcén kifejezésekkel tarkítva hangzik el. Az obszcenitás a cselekményből sem hiányzik. Előbb tréfás szertartás keretében táncolják körül a halottat, majd siratni kezdik. A ravatalon fekvő férfiről időközben kiderül, hogy nem minden testrésze halott: kukoricacsővel, répával vagy botdarabbal imitált fallosza az ég felé mered, miközben azt jajgató felesége két kézzel fogja. A „halott" végül felkel az asztalról, és a mulatság közös tánccal folytatódik. Olyan változatot is ismerünk, ahol a halottat végül jelképesen eltemetik. Ha a halottat szalmabáb helyettesítette, azt a falu határában elégették, miután tréfás, erotikus szöveggel búcsút vettek tőle. Ezt farsangtemetésnek hívták, mert a „halott" az elmúló farsangot, az elmúló telet testesítette meg. Egy 17. századi szöveg így írja le a farsangkor előszeretettel játszott játékot: „Egy ember lefeküdt a szoba közepére, kezét-lábát elnyújtva, arcát zsebkendővel betakarva, teljesen mozdulatlanul. Erre megrendelték a muzsikásnál, fújja csak dudán a halottas táncot. Mihelyt rákezdtek, körüljárta néhány férfi és nő énekelve, félig siránkozva a fekvő fickót, összetették a kezét a mellén, összekötötték a lábát, hol a hasára, hol a hátára fordították, s mindenféle játékot űztek vele. Végül lassanlassan felállították és táncoltak vele. Nagyon utálatos látvány volt, mert a legény meg sem rezdült, hanem megmeredten állt, úgy ahogy a többiek a tagjait igazították. " A betyárjáték szereplői betyárok és pandúrok, néha kocsmárosok, kereskedők voltak. Az ún. „Savanyó-játékot" Zala megyében jegyezték föl. Cselekménye a következő: egy pohár bor mellett pénzét számoló Bogyait az odalopakodó betyár szíven szúrja, elveszi a pénzét, iszik a borából, majd kisbaltával levágja a végtagjait. Ezután a halott felett az élénkebb zenére táncot jár a betyár, majd áldozatát felemeli a földről, és párosan járják tovább. 10 s Tátrai - Karácsony 1997, 68-69. 9 PesovárE. 1972,26-27. 10 Savanyú Jóska mellett Bogyai, a betyárokat üldöző szabadcsapat vezére is valóságos személy volt. (Pesovár E. - Pesovár F. 1990, 277.)
