Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
V. A XVIII. század első felében - VI. Migazzi püspök korában és a XVIII. század végén
88 Az emberi élet Vácon és vidékén tartsák s ha a tűzesetkor a város lovai nem volnának kéznél, a lótulajdonosok 6 forint büntetés terhe alatt tartoznak lovaikat befogni s a tűzoltó-eszközöket a tűzvész helyére vontatni. Az utcák tisztántartása végett megparancsolta, hogy minden háztulajdonos söpörje föl szombatonkint a háza előtti utcarészt és hordja rakásra a sarat és szemetet, hogy a városi kocsira könnyebben lehessen fölrakni. Egyébként az utcák nem voltak még ekkor kikövezve.1) Migazzi püspök figyelme a lakosság minden életmegnyilvánulására kiterjedt és minden cselekvését befolyásolta. Eltiltotta a pipázást, büntette a káromkodást, beleavatkozott még a mulatozásaiba is, fékezte játékszenvedélyüket,2) őrködött erkölcseik fölött s ezért megszüntette a fonóházi összejöveteleket, megállapította a termények árát és nem engedte alattvalóit kiuzsorázni, miért is elrendelte, hogy aki 6 %-nál nagyobb kamatot szed, az elveszíti a tőkéjét. Egyéb intézkedések és intézmények is tanúskodnak Migazzi püspök szociális érzékéről. így egy 30 beteg befogadására alkalmas kórházat s a munka, kor és betegség következtében elgyengültek számára két szegényházat alapított. Egyet a férfiak, egyet a nők részére. Ezeket a népjóléti intézményeket alapítványokból és adományokból tartották fenn. Kezelésükkel egy kanonok volt megbízva. Nem kerülték ki Migazzi figyelmét a lakosság életét és testi épségét veszélyeztető kutyák sem. Mikor 1770-!) Nemleges irányban állapítja ezt meg Eger város 1767. március 31-i protokolluma: az Utczáknak Kővel való rakatássára Szükséges Mestereket Sem Váczon és több Helyeken nem lehet kapni. (Közli Breznay Imre : Eger a XVIII. században I. 278.) 2) Hogy milyen féktelen volt a kártya, hazárdjáték szenvedélye, az a játék sokféle neméből is kitűnik. Vígan járta ebben az időben a vingt-et-un (a huszonegy), a trente-et-quarante, a quindici, a moline (malom), a fáraó, a ferbli, a durák, a biribis, a drumadam, a mariandli, a landsknecht, a viganójáték, a lutri, az olla fortuna (szerencsekerék) és a többi. (Kártyaadót már 1638-ban hozott be egy császári pátens. Csak bélyeggel ellátott kártyát lehetett árusítani s csupán ilyennel volt szabad játszani.)