Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
V. A XVIII. század első felében - VI. Migazzi püspök korában és a XVIII. század végén
82 Az emberi élet Vácon és vidékén pihenés következett. Vasárnaponkint fölkeresték a városvégi térségeket és ott táncra perdültek. Noha sörfőzőház is volt a városban, mégis minden ház maga főzte a sörét. A szorgos háziasszony otthon főzte a szappant, készítette a gyertyát és nemcsak a saját, hanem a családtagok öltözékét is ő foltozta és varrta. A polgárság jobbára ipari foglalkozást űzött és céhekben fejtette ki működését. Céheinknek jó híre volt és számban is meghaladták Pest szabad királyi város céheit. A váci céhek alakulásuk sorrendjében így következtek: csizmadiák (1664), magyar vargák (1695), kádárok (1696), fazekasok (1698), magyar szabók (1699), magyar és német szűcsök (1699), ruhafestők (1711), szíjgyártók, nyergesek és sarkantyúsok vagy csiszárok (1714), gombkötők (1718), német szabók (1722), kerékgyártók és kovácsok (1725), német vargák (1728), magyar és német takácsok (1730), kőművesek és kőfaragók (1731), borbélyok (1739) és még több céh, melyek céhlevelei azonban ismeretlenek. Volt még Vácon egy sörfőző, egy kelmefestő és egy hajós céh.4) Az itt felsorolt foglalkozások nagy száma már magában mutatja, hogy városunk ipara országos viszonylatban is jelentékeny volt. A természet bőkezűségéből termékeny föld minden gabonanemű termesztésére alkalmas volt. A földművelésben a két- és háromnyomásos rendszer dívott. A tömeges termesztés tárgyai voltak a búza, kétszeres, rozs, árpa és zab. A termést asztagba rakták, mert csűr nem volt. A cséplés 4—6 lóval vagy ökörrel folyt. A gabonát nem magtárakba, hanem földbeásott vermekbe helyezték. A föld jövedelme és értéke csekély volt. A búza mérőjének átlagos ára 1—2 forint közt váltakozott.5) De a földművelő parasztság gazdasági tevékenysége nem csupán gabonaneműek termesztésére szorítkozott, hanem ezekkel karöltve 4) 1712. évi vármegyei összeírás. 5) A pesti mérő 93'747 liter, a pozsonyi 62'498. Mérő helyett a köböl vagy kila elnevezés is használatos volt.
