Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
V. A XVIII. század első felében - VI. Migazzi püspök korában és a XVIII. század végén
V. A XVIII. század első felében 79 Lipót császár-király a felszabadítás után a fegyver jogán — jure armorum — hódított területnek tekintette az országot és katonai uralom alá vetette. Az idegen katonaság gáládul visszaélt hatalmával, kíméletlenül fosztogatta és embertelenül kínozta a szinte rabszolga-sorban sínylődő népet. A mértéktelen garázdálkodások és szörnyű kegyetlenségek következtében támadt nagyfokú elégedetlenség és elviselhetetlen elkeseredés II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában robbant ki. A háború folyamán Vác környéke gyakran volt hadműveletek színtere, de a várost és lakosságát a fejedelem védelmébe vette. Oltalomlevélben megtiltotta, hogy bárki is bemenjen a városba s a lakosságot háborítsa vagy épen károsítsa3). A háborús állapot azonban így is megakasztotta a város fejlődésének nyugodt menetét és a lakosság számát erősen megapasztotta. A magyarságra uszított rácok felgyújtották a várost és elhamvasztották levéltárát. A pestis rettenetes pusztítást vitt véghez a kurucok táborában és áldozatul kívánta Vác várparancsnokát, az öreg Bottyán János tábornokot is. Sokan haltak meg a város lakói közül is. Főpapjaink mindent elkövettek a város felvirágoztatása érdekében és mindenkor szívükön viselték híveik értelmi, erkölcsi és vallási gondozását. Berkes András nagyprépostnak nagy érdemei voltak a papnevelő felállítása, továbbá a piaristák és a ferencrendiek Vácra telepítésében. Kollonics püspök több üdvös rendeletet adott ki, sok hasznos szerződést kötött a város javára és sokat fáradozott azon, hogy a város régi szabadalmait, kiváltságait visszaszerezze. Kisvác alapítása is az ő nevéhez fűződik. Gróf Althann M. Frigyes és gróf Althann M. Károly püspökök nagyarányú építkezéseikkel nyújtottak munkaalkalmat székvárosuk lakosságának és mintegy 3) A dicsőséges fejedelem szabadságharcának látható emlékei múzeumunkban a kosdi táborozáséból és a romhányi csatatérről való kuruc-fegyverek és egy —■ a cselőtei erdőben elföldelt magyar vitéz csontvázán talált — kucsma.
