Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
V. A XVIII. század első felében - VI. Migazzi püspök korában és a XVIII. század végén
80 Az emberi élet Vácon és vidékén szálláscsinálói voltak a nagy Migazzinak. Egymásután törtek ég felé a ferencrendiek, a fehérek és a piaristák templomtornyai, felépült a Hétkápolna, Rókus és Kálvária, majd a Nagytemplom kupolája szökik magasba az Esterházy püspök által kisajátított és lerombolt házak helyén és sorjában emelkednek a mostani fegyház és irgalmas rendház kápolnatornyai, valamint — még az utcára való egyenes kijárás nélkül — a görögök és reformátusok templomai. Ezek a templomok, valamint a középületek mindegyike s a nagyobb magánházak legtöbbje a barokk stílus jegyeit hordozza magán és megszabja városunknak évszázadokra kiható barokk jellegét. Noha a város a püspökök földesúri hatósága alatt állott, a püspökök enyhén kezelték földesúri jogaikat és inkább voltak a város nagylelkű jótevői és a lakosság szerető atyái, mint törvényekhez mereven ragaszkodó parancsolok noha a tizedet szigorúan megkívánták, mert ez honvédelemért járt. A város szabadsága korlátok közé volt szorítva, a püspök a bíró választására és községi viszonyok szabályozására befolyást gyakorolt. Ezt a hatalmát nem közvetlenül, hanem a jószágkormányzó útján érvényesítette. Ezek hatalmi túlkapásai miatt voltak néha súrlódások az uradalom és az elöljáróság között, de ezek nem zavarták meg a jó viszonyt a két hatóság között, mert a püspökök a város sorsának irányításában mindenkor szíwel-lélekkel és áldozatos tettekkel vettek részt. Le kell szögeznünk, hogy a városi hatóság is hivatása magaslatán állott és közigazgatási működésében mindig a város érdekeit nézte és atyai bánásmódot tanúsított a lakossággal szemben. Ez a gyöngéd érdeklődés és figyelmes gondoskodás a legjelentéktelenebbnek látszó vonatkozásban is föltalálható. így például a kofáknak nem volt szabad a falusiak által a váci piacra behozott árúkat megvásárolni. (1738. március 24-i tanácsi határozat), csak délután 2 órától lehetett a kenyérsütőknek gabonát vásárolniok, amikor már a lakosság ellátta magát; vásár első
