Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
III. A vegyesház királyok idejében
III. A vegyesházi királyok idejében 51 bűnösök sokasága annyira fölszaporodott, hogy sem az utas az utastól, sem a testvér a testvértől, sem a vendég a vendégtől nem volt biztos.8) Vác vidékéről is van följegyzésünk egy ilyen gaztettről. 1480 körül Mihály és László nevű szénégető és Mátyás nevű váci ember meggyilkoltak egy Ajzek (Izsák) nevű zsidót. Mátyás király 1486. évi decretumával véget vetett ezeknek a tűrhetetlen állapotoknak.9) A középkorban jórészt papi személyek gyakorolták az orvosi tudományokat. Egy Váczi Jakab magyarosított nevű zsidó orvos neve több okiratban fordul elő. Minthogy a név ebben az időben rendszerint a származást jelentette, joggal feltehetjük, hogy váci ember volt.10) Az orvosok legtöbbje olasz és német volt. I. Ferdinánd király 1538-ban pátensben, nyílt levélben engedélyezte, hogy Andornus Jeromos páviai orvos, Brodarics István váci püspökhöz vagy Magyarországon bárhová szabadon mehessen betegek kezelése végett.11) A törvények, még 1770-ben is tiltották, hogy az orvos sebészet körébe tartozó betegség kezelését vállalja, viszont a sebészeknek és gyógyszerészeknek nem volt szabad belső bajokat gyógyítani. Minthogy a papokat a zsinatok is eltiltották a sebészeti kezeléstől, gyógyszertárakat és kórházakat állítottak föl.12) A kórházak mind szerzetesek kezén voltak. Vácon a kőfallal kerített városban a Szent Lélek-rend kereszteseinek volt kórháza (Xenodochium Sancti Spiritus). Senki sem vetette meg a gasztronomikus élvezeteket és ebben a király, a főurak és a főpapok jártak elől. Közkedvelt nemzeti eledelek voltak a XIV. században a zsemlye és a borsos szalonna.13) Galeotto följegyezte Báthori püspökről, hogy milyen fényt és pompát fejtett ki 8) Corpus Juris Hung. Decretum sextum Matth, regis I. 226. 9) Ugyanott. 10) Dr. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek И. 27. n) Ugyanott III. 263. 12) Csak Mária Terézia királyasszony záratta be a szerzetesi gyógyszertárakat. Egyedül az irgalmasokét hagyta meg. 13) Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. 233. 4*
