Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
III. A vegyesház királyok idejében
48 Az emberi élet Vácon és vidékén rek, valamint az ötvösök céhe.5) Ez utóbbinak 1423. évben a püspök illuminatore által készített szerkönyve, az úgynevezett váci kódex, a céh gazdagságáról és művészi ízléséről tesz tanúságot. De tanúbizonyságot tesz egyszersmind a polgárság jólétéről és fejlett művészi érzékéről is, mert az ötvösök mindig a gazdag városokat szerették. Városunk ipari és kereskedelmi jelentőségét igazolja, hogy ebben az időben országszerte használták a váci márka nevet a számítási egység megjelölésére.6) A polgárság legnagyobbrésze a céhekben fejtette ki társadalmi, gazdasági és honvédelmi tevékenységét. A céhek maguk teljes szabadságot élveztek, de tagjaikat a céhszabályokkal békóba verték. Kiváltságleveleiket a püspököktől, mint a város földesurailól kapták. A városi tanács csupán ellenőrző hatalmat gyakorolt fölöttük, a püspök pedig mint fellebbviteli ítélőszék döntött a céhtagok vitás ügyében. A céh feje és ügyeinek vezetője a céhmester volt. A kiscéhnek (a legények céhének) feje, bírája és intézője az atyamester volt. A céhek belső életét a múzeumunkban őrzött 16 céhláda iratainak alapján Duray Kálmán ismertette „A váci céhek“ című kiadványunkban. A polgárokat, mint a céh tagjait a céhszabályokba lefektetett sokféle alakszerűség és követelmény gátolta, s a városi hatóság is mindenféle rendelettel korlátozta cselekvési szabadságukat. így a tanács szigorúan megszabta az árakat és kijelölte az elárusító helyeket. A piac 5) Az ötvösök gyönyörű ezüstedényeket és egyéb dísztárgyakat, a göröncsérek, a fazekasok az agyagmunka mellett ízléses kályhákat is készítettek. (Bruckner Győző : Galeotto Marzio.) e) Egy márkáért egy lovat, egy ökröt vagy borjastehenet lehetett vásárolni, közönséges tehenet vagy borjút kettőt adtak érte, disznót vagy birkát négyet. 30—40 rőf csehposztó ára 7—16 forint közt váltakozott, egy mázsa só ára 1 forint, egy mázsa réz 6 forint, egy mérő búza 25—40 fillér, rozs, árpa és zab 25—30, egy bárány 8, kecske 5, tyúk 3, kakas 2, egy akó újbor 10 fillér volt. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle). Az aranymárka 48 magyar forintot ért. Egy arany forintban 100—200, majd 300 dénár volt. 1 dénár értéke 6—4 fillér közt váltakozott.
