Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

II. A honfoglalás idején és az Árpádházi királyok korában

11. Szent István korában

33

ményeit mindenesetre már Szent István korában kapta. A Szent Király által lett Vác a kereszténység terjesztője és a nyugati műveltség egyik gócpontja.

A püspök a királytól kapott birtokon a földesúri hatalom alapján a felségjogok kivételével ugyanazokat a jogokat gyakorolta, melyeket a király birt. Minthogy ezáltal a püspöki birtok és lakossága minden királyi tiszvíselő hatásköre alól ki volt véve, a püspök a királyhoz hasonló kormányzati szervezettel igazgatta székhelyét, mely igy a királyi városok szabadságát élvezte. A püspök szerződésben biztosította a város szabadságát, melynek lényege az önkormányzat volt. Szabadalmakat osztogatott: kiváltságlevelekben szabályozta a polgárság jogviszonyait, biztosította a szabad költözést, a papválasztást, a bíróválasztást, a határbeli földek használatát, a vámmentességet és a vásárjogot,6) s ezzel a város fejlődését hatékonyan előmozdította. A püspök pártfogása és védelme alatt vagyonosodott a lakosság és virágzott fel a város.7)

A XI. század lefolyása alatt a magyarok állandó lakóhelyet szoktak meg. A püspök palotának (palatium) nevezett kőházban lakott, a lakosság jobbmódú része pedig faházakban (domus), míg a kevésbbé tehetőse putrikok módjára vesszőből és agyagból készült, gyakran a föld alá épített kalibákban (mansio). A füst önálló lakóhelyet jelentett, mert a tűz használata ekkor már általános volt.

6) A vásártartás kiváltságát Szilasi Vince püspök (1450—1473) idejében vesztette el. amit ez a XVIII. századbeli alliteráció örökít meg: Verébvesztő Váci Vince vesztette el Vác városa virág-vasárnapi vasvásárját.

7) Vác városi hely volt már a vezérek korában. I. Géza király az J075. évben kelt garamszentbenedeki apátság alapítólevelében Vácot már városnak (civitas) mondja. A Civitas megjelölés nem jelent egész bizonyossággal sem szabad királyi, sem püspöki várost, de mindenesetre előkelő várost. Törvényeink és okirataink Szent István királytól öt századon át így nevezik a községeket: Civitates (városok), Oppida (mezővárosok) et Liberae Villae (szabad községek). Civitasnak írják Vácot a krónikások is (Anonymus : Cap. VII., Thúróczy : Cap. XLIV, LII, LX), valamint legrégibb okirataink is (Fejér : Cod. Dipl. I. 428—433 II. 94. 103 etc.)

3