Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
II. A honfoglalás idején és az Árpádházi királyok korában
34 Az emberi élet Vácon és vidékén Minthogy első püspökeink idegenek voltak, régi hazájukból sok iparost hoztak magukkal. Gizella királynéval is sok bajor és burgundi telepes jött be az országba. Ennek a településnek emlékét őrzi a Burgundia városrész, illetve ma már csak a Burgundia-utca. Okiratos emlékeink vannak arról, hogy I. Géza és Szent László királyaink más városokból és külföldről hívtak ide iparűző polgárokat. A letelepített idegenek nem olvadtak bele a magyarságba, hanem külön városban, a Németvárosban laktak.8) Hogy ez időben már fejlett ipari élet volt Vácon, igazolja a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének Neskő nevű váci ötvöse és a Szent Margit csodatételei közt szereplő Benedek váci szabó. A váci göröncsérek, fazekasok már ebben az időben nagy hírre tettek szert. Ezt ügyességükön kívül a váci agyagnak köszönhették. Ennek az agyagnak az a tulajdonsága, hogy zsíros és homokmentes, minélfogva kiválóan alkalmas agyagedények, kályhacsempék,vasöntőminták s a többi készítésére. A múzeumunkban őrzött középkori kerámiái tárgyak egy részéről kétségbevonhatatlanul megállapítható árpádkori eredete, mert fenékbélyege hasonlatos Szent István és az első Árpád-királyok pénzeinek jellegzetes keresztjéhez. 1906-ban a városháza új szárnyának építésekor a régi alapfalak alatt egy fazekas-műhelyre bukkantunk. Az itt talált mázatlan edények sokféle alakúak. Egy részük festett s mint ilyen nagy ritkaság. Hogy a lakosság mint oszlott meg a különböző foglalkozási ágak szerint arról fogalmat szerezhetünk, ha csak a püspöki udvarban és uradalomban foglalkoztatott udvarnokok, úrbéresek, felszabadított rabszolgák, szolgák és egyéb szolgáló népek nagy számán és változatos teen-8) Ezek a jövevények (hospites) személy szerint szabadok voltak, de vagyon tekintetében a püspök-földesúrtól függtek, földjeiket bizonyos évi összeg — földbér — fejében mintegy bérben bírták. Ezekből a jövevényekből és a várnépekből (cives) tevődött össze a polgárság. A polgár (burgenses) elnevezés a városi lakost és a várterületen <Burg) lakó népet illette.
