Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

II. A honfoglalás idején és az Árpádházi királyok korában

MÁSODIK FEJEZET

A HONFOGLALÁS IDEJÉN ÉS AZ ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK KORÁBAN

Mikor azt hallották volna,

Hogy a Duna jó víz volna. Lakófölde nagy jó volna,

Hogy annál jobb sehol nem volna :

Egy kevetct vélasztának,

Dunalétni bocsátának.

Hogyha bizont mondhatnának.

Ők e földre beszállnának.

Kévét juta Duna mellé,

Földet, fivet megszemlélő,

Duna vizét is megkímlé.

Ő magának jónak ítélé.

Ének Pannónia megvételéről.

A népvándorlás kezdetét a hunoknak Európába való betörésétől, 375-től szokás számítani. Ekkor kerekedtek lel a Volga mellékéről. 378-ban megverték a bizánci császár hadait Drinápoly mellett, de a következő évben kiverték őket Tráciából és erre észak felé vették útjokat. 381-ben elérték a Tiszát és 406-ig megszállták a Duna vonalát Váctól Zimonyig. 452 ben a Dunántúlt is elfoglalták. Utánuk a németség uralma következett. Előbb a hatalmas gepidák foglalták el a Duna-Tisza közét, majd a VI. század első felében a longobardok jöttek. 568-ban az avarok alapítottak itt erősebb országot. Uralmuknak Nagy Károly frank király vetett véget a VIII. században Nagy Károly és Német Lajos királyok rajnai tartományaikból miniszterialisokat, vagyis fegyveres és munkás szolgákat küldtek ide. Ezek és a Nyitra vidékéről ide menekült hűbéres morva-szlávok művelték itt a VIII. század végétől .a földet. Honfoglaló őseink az ő eszközeiket használták