Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
II. A honfoglalás idején és az Árpádházi királyok korában
11. A honfoglalók idején 29 az új talajon és az új éghajlat alatt saz addig itt szokásos három nyomású művelési módot1) továbbra is megtartották, noha nem voltak mezőgazdasági ismeretek híjján. A földművelést még régi hazájukban a bolgároktól tanulták. de kevéssé gyakorolták, mert méltatlannak tartották munka által megszerezni azt, amit fegyverrel is elvehettek. Mint állattenyésztők érkeztek ide és csak letelepülésük után váltak földművelőkké. Sok lóval, nagy szarvasmarha-csordákkal, megszámlálhatatlan juh-, kecske-, és baromfival jöttek. A vagyont a marhaállomány képviselte.2) Kiváló gondot fordítottak a lótenyésztésre nem csupán azért, mert lovasnép voltak, hanem azért is, mert a lóhúst eledelnek s a lótejet italnak használták. Apró, szívós, gyors lovaik voltak. A szarvasmarhákat teherhordásra alkalmazták, húsukat és tejüket fogyasztották. A bivalyokat ők és előzőleg már a hunok hozták Európába. Vontatásra használták. A bivalytej kedvelt italuk volt. A. teherhordásra használt tevéket is az őshazából hozták magukkal. (Csak a XIII. században tűntek el háziállataik köréből.) Ismerték a méhészetet is. Erdőírtás nélkül is óriási területek álltak rendelkezésükre, a csikósok gulyások és juhászok nagy kiterjedésű pusztákon pásztorkodhattak. A szántás és aratás is kezdetleges módon történt. A földművelés szerszáma a faeke volt. Ismerték a cséplést és nyomtatást. Csak kölest és árpát termesztettek. Ezeket csűrökben és vermekben raktak el. Ismerték a kendert, komlót, borsót, tormát,almát,körtét satöbbit. Földjeiket azonban nem maguk művelték, hanem szolgáikkal dolgoztatták, míg ők maguk kalandozásokban töltötték idejüket főleg azért, hogy minél nagyobb zsákmányt és minél több rabszolgát ejthessenek. A rabszolgákat aztán *) Ez a rendszer abból állt, hogy a dűlőket a föld minősége szerint három osztályba sorozták és váltakozva vették művelés alá. Egy részét nyári művelés alá vették tavaszi szánfással-vetéssel, azután a, téli művelés következett őszi szántással-vetéssel, a harmadik ugaron, maradt, hogy a föld pihenjen. 2) A marha szó ősi értelme vagyon.
