Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
XII. A válságok után
190 Függelék másik leány fejére teszik a koszorút. A menyasszonyt felkontyolják, fejkötőt tesznek a fejére s a vőfély döcögős versekben kéri a násznagyot, hogy a menyasszonyt a várakozó vőlegényhez kísérhessék. Másnap nemcsak a lakodalmas nép, hanem az egész falu mulat. Egy ágas fát rongyokkal, papírosokkal és szalagokkal feldíszítve végig hurcolnak az utcákon. A fát (tebe) vivő legény felöltözik menyecskének, egy másik férfinak és bekenik az arcukat bodzalekvárral. A férfi oldalán lekváros bögre van, amiből egy ócska meszelővei bemaszatolja a gyerekeket. A férfimaskara egy vérbemártott felfuvott marhabéldarabot köt a hasára.6) A berkenyéi és szendehelyi sváboknál a poharakat és evőeszközöket a vendégek viszik. De visznek pecsenyét, kalácsot és bort is. Ebéd végén mindenki mond valami köszöntést, mely úgy végződik, hogy: fifat (vivat). A szónok kiissza poharát és a falhoz vágja. Mikor az asztaltól fölkelnek, az üres tányérokat vagdossák a földhöz. Ha idegen vendég téved a házba, csak ajándékokkal terhelten távozhatik.6) A környékbeli tót falvakban víg volt a leányok és legények élete. A legények szombat és vasárnap este felkeresték kedveseiket és velük töltötték az éjszakát. A szülők ezt elnézték. A csintalanabbak hétköznapokon is elugrottak a marhától vagy szüleik szeme elől és este beszóltak szeretőikhöz. hogy gyümölcs idejekor lopott gyümölccsel kedveskedjenek. (Ezt a lopást nem tartották bűnnek.) A leányok viszonzásul vasárnap este maguk termesztette virágokból készített, vagy Vácon vásárolt művirág bokrétákkal cicomázták fel lovagjaikat. Minél nagyobb volt a bokréta, annál értékesebbnek tartották, mert a legény egész héten át hordhatta a kalapján. Pünkösdkor minden leány ablaka előtt állítottak fel a legények májusfákat, melyeket az illető leány bokrétával jutalma-5) Ethnographie XLVI. 116. 6) Honderű 1845 .1. 265., Réső: i. m. 63.
