Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
VII. A XIX. század első felében
112 Az emberi élet Vácon és vidékén gyertyákkal világították ki.10) A táncmulatságokat rendszerint szerdán vagy csütörtökön tartották és csak ritka esetben vasárnap. A belépődíj 40 pengőkrajcár, fényes bálokra egy ezüst forint volt. A kezdet 9 órára volt hirdetve, de csak akkor kezdődött, amikor a bálanya elfoglalta helyét az emelvényen. A zenekar azonnal rázendített az akkoriban lassú és méltóságos keringőre, melyet a táncok királynőjének hívtak, de az egészségre ártalmasnak tartottak.11) Járták továbbá a körtáncokat, a francia- és a lancer-négyeseket.12) Kedvelték a nyargaló vagy szélvész-nek nevezett galoppot is. A csárdás, a nemzeti tánc csak lassan hódított tért: a harmincas években még ritkaság számba ment, csak Kossuth Lajosnak az Országos Védegylet-mozgalmával, a magyar divattal került a táncrendbe, mellyel az udvarias rendezőség a hölgyeknek kedveskedett. (Néhány elsárgult példány múzeumunkban is látható.) Szünetek közben a hölgyek által készített és a jótékony célra fölajánlott kézimunkákat sorsolták ki,13) mert szokás volt 10) Az 1838. június 17-i bál leírásánál az egyik pesti lap tudósítója dícsérőleg említi meg, hogy a világítás nemzeti színű viaszgyertyákkal történt. A viaszgyertyák már nagy haladást jelentettek a fagygyúgyertyák után, m rl megszenesedett kanócuk nem terjesztett oly négy bűzt, de azért ezek is kormoztak, füstöltek, melegítettek és csúf pecséteket csepegtettek a ruhákra. A viaszgyertyákat csak a 40-es évek elején szorították ki a milligyertyák. u) A zenét eleinte katonabanda szolgáltatta. így 1838-ban a pesti pattantyúsezred hangászkara, 1839-ben valószínűleg a háziezred zenekara (..a derék katonai hangászkar“). A 40-es években már cigányzenészeink szerepelnek. Radicsot csak 1863-ban szorította ki Rácz Fél. 1840-ben az egyik bálon a híres Bunkó Feri húzta a talp alá valót. Ugylátszik Radicsot elszerz 'dtették a nógrádi urak s a váciaknak idegenbe kellett menni cigányért. A’ táncmulatság hő kedvelői — írja a Vidéki Levéltárca váci tudósítója — azonnal is elkezdték a’ testet lelket halálig fárasztó nagy keringelést s miután a’ búza félig-meddig ki vala nyomtatva, következeit egy kis pihentető francia vagy magyar négyes is, s ezekkel felváltva mindig csak keringő, pedig mennyire ártalmas e' kerir.gelés, hányán keringtek már ki e’ szép világból. (Regélő, Pesti Divatlap 1843. augusztus 31.) 12) Kezdetben csak négv pár lejtette. Csak idők folyamén alakult ki, hogy kolónban táncolják. Ha az előlejtős (Vortänzer) ügyes volt, órahosszakon ét járták. 13) Lám milly bölcsen tésznek a vácziak ! Mulatnak, mulattatnak, s a’ szenvedő emberiségen segítenek — írja a báli tudósító. (Regélő 1843. II. 568.)
