Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

VII. A XIX. század első felében

A XIX. század első felében 111 olvasgatták oltonukban Fanny hagyományait, Himfy sze­relmeit, majd Petőfi Ciprus-lombjait. Mióta Migazzi püspök eltiltotta a fonóbajárást, a földműves ifjúság mindkét nem­beli része családi összejöveteleken, tollúfosztáskor, kuko­­ricamorzsolásra, disznótoron, újborra és egyéb alkalmakkor gyűlt össze, hogy mesélgessen, dalolgasson, táncoljon. A mesterlegények és parasztgazdák a Fehér Hajó vendéglő úgynevezett patkós-báljain verték be egymás fejét. Híresek voltak a kisiparosok maszka-báljai is. Ezeket a Nagysör­­házban tartották, mielőtt a jelmezbe öltözött álarcosok az utca népétől kísérve farsang három napján víg zeneszó mellett végigjárták a fő útvonalakat. A zártkörű táncmu­latságokat a Lőházban tartották. Nyáron a kert fái alatt, télen a főépület padlásán. Az előkelő bálok színhelye a Szarvas és Curia volt.9) Résztvevői között a környék pesti és nógrádi földbirtokos családjai is szerepeltek. A figyel­mes rendezőség már hetek előtt szétküldte a „báli jelen­tésekének nevezett meghívókat, melyek lázas izgatottágba hozták a lányos házakat. Azonnal hozzáfogtak az előké­születekhez. A ruhákat a legtöbb családban házilag varr­ták, csak a módosabbak készíttették Pesten. A leányok öltözete fehér atlaszból vagy moáré-selyemből készült. Dí­szítésére virágokat alkalmaztak. Egy-két szálat csigafürtös fodrozott hajukba is tűztek. Az urak sötétzöld, kék- vagy lilaszínű világos bélésű sárgarézgombos frakkot, hímzett mellényt és a frakk színétől elütő világos nadrágot visel­tek. Csizmáikon taréjos sarkantyú pengett a hölgyek nem kicsi bosszúságára, mert összehasogatták a ruháikat. A boákban és mantillákban belépő leánykákat őrdámák, nő­­védők (gardcdames) kísérték. A táncterembe csak az öl­tözőszobán át lehetett bejutni, amikor a szolgaszemélyzet a sáros cipőket és csizmákat már megtisztította. A kellően felsúrolt termet virágokkal és gallyakkal díszítették és viasz­9) Az Arany Szarvasnál lejténk hölgyeinkkel — írja 1837-ben egy báli tudósító. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom