Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Előszó
6 Elősző neveinek értelmét azok, akik népi elnevezésüket könnyelműen megváltoztatták. A legtöbb név a föld tulajdonságára vonatkozik (Derecske, Lágyas, Zsobrák, Füzes, Fenyves, Somos), sok birtokosának a nevét őrzi (Huberpuszta, Intzédytanya, Pápamajor), más ismét a lakosság foglalkozásáról és nemzetiségéről tájékoztat (Tímárrét, Kertész-utca, Molnár-utca, Tótváros, Zsidófertály). Több helynév nevezetes események emlékét őrzi, vagy ott lefolyt ütközetek színhelyét jelöli (Násznépbarlang, Törökhegy, Muszkakereszt). Némelyik név értelme maga beszél, másiknak a jelentését kinyomozni, értelmét megmagyarázni nehézségbe ütközik, vagy éppen lehetetlen. A középkorban az utcákat és a tereket a kiemelkedő egyházi épületek közelségével határozták meg (Szent Margit templom tája). Majd a török uralom alatt is (Kaszim bej mecset-fertály, Haszon vajda mecset-fertály). Később egyéb középületekről, szobrokról vagy képekről (Városház-tér, Sebestyén-tér, Flórián-utca) és a bennük lakó tekintélyesebb polgárokról (Stróber-utca, Vetési-utca). Mint minden kis városban, Vácon is szokás volt vendéglőknek, üzleteknek cégért adni és arról elnevezni házat, utcát és teret. Részben még ma is fennállnak, vagy utca őrzi emlékét a Csillag, Hajó, Korona, Kúria vendéglőknek, a Tigris, Bárány, Ló, Szarvas, Hattyú, Galamb, Sas, Alma, Fa, Hordó, Honvéd, Tornyos kocsmáknak, a Pendelhajtó, Büki, Csörögi, Kőhídi és Pokol csárdáknak. Volt Városi-, vagy Nagy- és Káptalani-, vagy Kis-sörház. A Löháznak és Kaszinónak magán-éttermei voltak. A két gyógyszertár cégére a Szentlélek és a Gránátalma volt. A kereskedők üzlethelyiségeit nem a tulajdonosok neve után hívták, hanem a cégérek szerint volt Aranyhordó (Tragor), Aranylánc (Szutrély), Aranykapa (Leitner), Aranyfűrész (Trümmer), Menyasszony (Meiszner), Fehérkakas (Hufnagel), Feketekutya (Pertzián), Bihalyos- vagy Elefántbolt (Intzédy) stb. Hiába volt nagy betűkkel kiírva
