Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIII. Jókai

275 XXIII. JÓKAI MÓR a föltételek. Az épületfa-készlet ott van felhalmozva Vácon. A várparancsnokságnak csak az engedélye kívántatik, hogy bocsássa a vállalkozók rendelkezé­sére a Komárom alatt horgonyzó hadi flottát, mely azt gőzöseivel felvontassa. A Duna most egész Vácig szabad az ellenség­től ; négy nap alatt a gőzösök felhordhatják az egész váci épületfa tömeget. — —- — — — Már most csak azt kérem, hogy méltóztassék intézkedni, hogy a gőzhajókat rögtön fűtsék;mégma tegyenek egy utat Vácra és vissza. A váci fáról még egyszer történik megemlékezés, amikor Tihamér Natáliával kikocsizva a készült barakkok között egy egészen kész barakk homlokzatán megpillantja a kékbetűkkel odapingált megjelölést: Natália-hajlék. Egyszerre világosság lőtt az agyán keresztül: — Te Tózsó! Ezek a barakkok a Natália váci fájából készülnek itt, úgy-e? — Hát persze, hogy abból készülnek. AzEnyim, tied, övé című regényének első kö­tete a szabadságharc korában játszik, minélfogva Vác neve nem volt mellőzhető. A guerilla fejezetben panaszkodik Walter Leo, hogy kénytelen volt elhagyni Pestet és sze­retne Prágába utazni. — De nem tudom, hogy merre ? Buda felé nem eresztenek, ott el van zárva a part. Vác felé nem mehetek, mert ott verekednek. Lefelé nem mehetek, mert ott lovagias bán népfölkelőivei kell szembe utaznom: megkísértem Galicia felé kerülni s úgy haza Prágába. A női főhadnagy cimű elbeszélésében (Őszi fény) Lebstück Mária kalandos élettörténetét leírva el­mondja, hogy amikor 1849 tavaszán huszonhárom szekér lőport és töltényt szállított Szolnokról Komárom várába, folyvást ellenséges portyázó csapatok elől kellett bujdosnia. Az ellenséget Gödöllőnél, Vácnál, Ipolyságnál sze­rencsésen kikerülte, de Léva alatt a menekülőktől azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom