Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

Előszó

ELŐSZÓ

5

hogy ők maguk — különösen a kiválók — miféle vonatkozásban voltak városunkkal?

Nem puszta szeszély és kizárólag a városom iránt való szeretet vitt arra a nekem nagy élvezetet okozott foglalkozásra, hogy irodalmunk kiválóságainak műveit elolvassam és őket lefoglaljam szülővárosom számára, hanem egyszersmind az ő irántuk táplált tisztelet, hogy kinyomozzam azokat az okokat, amelyek őket városunk szellemi, vagy tényleges érdekkörébe vonzották.

Mikor ezeket a megállapításokat megtettem, életük folyásából és műveikből kiválogattam a minket érdeklő részeket, vagyis a keretet így elkészítettem, őket magukat szólaltatom meg, a saját írásaikban mutatom be. Hogyha egyik bírálóm tanácsa szerint nem szó szerint közölném, hanem csak utalnék ezekre a helyekre, munkám terjedelme félannyi sem lenne, de bizonyos vagyok benne, hogy olvasóimnak legnagyobb része nem venné magának azt a fáradságot, hogy a különböző könyveket megszerezze és a kérdéses helyeket elolvassa, pedig még ezek a kiszakított részletek sem teszik feleslegessé az eredeti elolvasását.

Természetes, hogy ez csupán a szépirodalmi művekre vonatkozik, mert a történeti, földrajzi, stb. leírások területe át nem fogható és ilyen esetekben a váci írók e nemű munkái is csak fölemlítés, legfeljebb rövid ismertetés tárgyai.

Tisztáznunk kell itt mindenekelőtt, hogy kiket tekintünk mi váci íróknak ? Szűkebb értelemben csak azokat vehetjük váci íróknak, akik Vácon láttak napvilágot. Ez azonban nagyon szűk keret volna és az igazságnak sem felelne meg. A születés helye véletlen is lehet és nem mindig bizonyítéka annak, hogy valaki születése által annak a község valamelyik törzsökös családjának leszármazója, viszont pedig hosszabb ottani időzés által polgárjogot nyerhet és működése által hasznos tagja lehet annak a szűk társadalomnak, amelyben él. Ebből a fölfogásból kiindulva váciaknak tekintjük a Vácon élt és itt működött írókat is, akik közül nem egy itt hajtotta örök nyugalomra