Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIV. Vác a népszínművekben és a ponyván

XXIV. VÁC A NÉPSZÍNMŰVEKBEN ÉS A PONYVÁN

299

Az a koldus cigányasszony, kit gyermekével megvendégeltem a talált 13 krajcárból és azt mondta, hogy: fizesse meg az Isten!

A hit magában semmi, puszta fogalom, az üldözöttnek mindene.

A falu rossza című híres népszínművének első felvonása 15. jelenetében Gonosz Pista bakter Feledi Boriska előtt szidja Göndör Sándort, hogy az naplopó, csavargó, falurossza :

Boriska. (Benső részvéttel) Talán csak nem?

Gonosz. Éppen így kezdte Tillancs Pista is, meg Hajdinom Béni is, akit most esztendeje temettek el Vácon . . .

Csepreghy Ferenc sokszor színre került eredeti népszínművének, A sárga csikónak, egész cselekvénye Vác körül forog. Bakaj András jómódú parasztgazda egyetlen leányának, Erzsikének, a lakodalmát készül megülni, mikor leánynézőbe állít be hozzá Gelecséri pusztabíró Peti fiával. Midőn a gazda tudomásukra adja, hogy leányának épen most lesz az esküvője Csorba Lacival, Peti kifakad :

— Hiszen az öreg lókötő volt! Most is ott ül valahol Vácon, még pedig rablásért.

Az öreg Bakaj erre azt feleli:

— Ne feszegessünk olyan dolgot, ami már az apjával el van temetve, — ne gyalázzuk meg a fiút az apja vétkiért. Azt mondják, hogy Csorba Márton rabolta volna ki egykor a sárréti tiszttartót. Ha úgy volt, régen volt, elitélték, megszenvedett érte, haza se került többet. Az Isten bocsásson meg minden bűnös lelkének. A fiú felnőtt az én szemem előtt jó erkölcsben, tisztességben, minek zudítanók most az apja emlékezetét a nyakára ? Tudják, az ilyen fiú érzékenyebb is minden szóra, mint más — ne üldözzük ki a becsületes emberek sorából, mert akkor könnyen meglehet, hogy betyár lesz, mint a Bogár gyerekek.

Csorba Laci nem tudja, hogy az apját mivel vádol