Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XV. Kármán és az Uránia
140 VÁC AZ IRODALOMBAN Szívesen látott vendége volt Pest társas köreinek és mint előbb Bécsben, itt is mindenki kedvelte őt Legtöbbször megfordult és legszívesebben látott vendég volt Beleznay Miklós tábornok neje, Podmaniczky Mária baronessz házánál. Neki köszönhette Kármán, hogy terve megvalósításához hozzáfoghatott és 1794-ben közre bocsáthatta Urániáját. Ő buzdította Kármánt, sőt vállalatát tetemes pénzösszeggel segítette is О és egy ismeretlen fedezte a nyomdai költségeket. A mű valóságos kiadóinak Abafi Lajos a budapesti szabadkőműveseket tartja.*) Hogy kik voltak a kiadók, vagy szerkesztők, sem az 1794 év elején megjelent előfizetési felhívásból, sem a megjelent három kötetből nem tűnik ki. Sándor Istvántól és Toldi Ferenctől tudjuk, hogy a folyóiratot, vagy miként a Bé-vezetés nevezi: folytatott írást ifj. Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette. Pajor ekkor végzett orvosnövendék volt, 1795-ben avatták doktorrá és Szentendrén telepedett meg. Az egésznek Kármán volt a lelke. Az a reménye azonban, hogy az ország nevezetesebb írói támogatni fogják vállalatát, nem teljesedett. A nevesebb írók közül egy sem küldött be dolgozatot, a később híressé váltak közül csak Csokonaitól jelent meg benne hét költemény név nélkül. Az Uránia tartalma gazdag és változatos. Mind szerkesztésre, ínind kiállításra tfelülmulta az addig megjelent összes ily nemű kiadványokat; egész az Auróráig nincs olyan folyóiratunk, mint amilyen a szabad, merész és magyar ízléssel szerkesztett Uránia volt. Leggazdagabb benne a szépirodalmi rész, de találunk benne értekezéseket a természetrajz, természettan, a néprajz, a művelődéstörténelem sat. köréből is. Az Uránia volt az első magyar folyóirat. Sajnos nem terjedt többre három kötetnél Mind a három 1794 év folyamán és Vácon jelent meg. így kapcsolódik Kármán neve városunkhoz. Noha részben a :) Figyelő IX. 47.
