Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
I. Vác A Szent László mondában
I. FEJEZET. Vác a Szent László mondában. Amagyar irodalomtörténetet -eltérő elnevezésekkel bár — hét korszakra szokás felosztani. Az első, vagy pogány korból, — mely Krisztus után 1001-ig — városunkkal kapcsolatos monda nem maradtterjed, fenn, hacsak nem tekintjük ide tartozónak azt a krónikás anekdotát, hogy a honfoglaló magyarok Vácnál szorították a Dunába Szvatopluk seregét. (Pettheő Gergely : Rövid magyar kronica 1660.)*) A középkor udvari regösei csakhamar költészetük tárgyává teszik a Géza király és Szent László Vác környékén lefolyt diadalmas csatáját, a koronázó angyal látomását, a fehér menyét csodálatos feltűnését, valamint a csodás szarvas legendás eseményét és ezzel kapcsolatban a váci püspökség alapításának meséjét. Sajnos ezek az énekek nem maradtak ránk eredeti alakjukban, csupán a deák krónikákból ismerünk közűlök néhányat, közöttük éppen a Szent László személyéhez fűződő mondát is. Ezeknek az úgynevezett Király mondáknak *) . . . a’ Magyarok mind Táborostól meg-indulának ; mellyet halván Suatapolug ki-szálla eleikben, és meg ütközvén vélek, meg-vereték az Magyaroktól, Szvatapolug pedig el-futamodván bé-szöktet Vácnál a'Dunába, és beléhala a’ vízben ; mellyen az Magyarok lének nagy örömben, és azon helt Pannóniában le-telepedének, mellyben ez mind ez napiglan, a’mint láttjátok lakoznak. Ez lévén Constantinus Chászárnak az Leo fiának, és Zakariás Pápának idejekben. (Magyaroknak második kijövetelek Pannóniába. Anno 744 ) Szvatopluk Nagymorvaországának határa a Garamig terjedt. Lehet, hogy hatalma a Duna-Tiszaköz felső részében tanyázó gyér szláv törzsekre is kiterjedt, minélfogva Vácig is eljöhetett volna fenyegetett országát védelmezni, de nem tehette, mert egy évvel előbb halt meg, mielőtt a magyarok bejöttek. T. I.
