Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XIII. Virág, Csokonai, Révai és a mesterkedők
VÁC AZ IRODALOMBAN 113 ban egyenesen görögből,— Keservei és nyájjaskodásai, ír amati és danái, végül Ifjúi enyelgései — jobbítva és bővítve — már második kiadásban. Kapósak voltak ezek a költemények, mert megfeleltek'az akkori kor ízlésének. Virág Benedek és Bölöni Farkas Sándor magasztaló elismeréssel fogadták,*) sőt maga Ka. zinczy Ferenc is kedvezően nyilatkozott róluk. Annak a véleményének ad kifejezést, hogy ha Édes Gergely nem minden versét, hanem csak válogatott költeményeit adta volna ki, elsőrangú költő lenne és ki is adta verseit az akkor előkelő Szépliteraturai Ajándékban, a Koszorúban stb.**) Szász Károly is dicséri könnyű verselését és a klasszikus formáknak, különösen hexametereinek csengőpengő gördülékenységét.***) Szemere Pál nyilatkozata szerint Vörösmartynak ő volt az első magyar költője, az ő költeményei ragadták meg először figyelmét, ezek ösztönözték őt is hexameterek írására, a költészetre. Édes Gergely tudatában is volt a maga értékének, mert Keservei és nyájjaskodásai előszavában gyakorlott költőnek vallja magát: Ha némely darabok hozzám, mint gyakoroltt költőhöz illetleneknek tetszenének is előtted, — Tudós Hazafi! Kedves Magyarom ! — ne tessen vissza; mert ha azokat kihánytam volna nem volnék irgalmas . . . Különböző a’ szájéz. Nem csak a’ gyermekek szedik fel *) Figyelő XIII. 355 és 358. **) Ér-Semlyén 1803 szeptember 1-én kelt Édes Gergelyhez intézett levelének erre vonatkozó részletei így szólnak : ha az Úr a felét a kinyomtatott daraboknak megégette (hová minden irgalom nélkül tartozik minden cadentiás distichon és óda; veszszen az örökre a maga Gyöngyösi Jánosának!) — úgy az Úr most minden fogyatkozás és köd nélkül nézhetné a maga fényét; úgy az Úrnak szives örömmel nyújtaná minden Ízléssel bíró olvasó a megérdemlett borostyánt És: ha egy újabb kiadásban verseinek két harmadát elégeti, az Urat legszerencsésebb poétái közé fogja számlálni a mi köz anyánk Sáros-Patak. (Abafi Lajos: Figyelő VI. 58.) ***) Beöthy Zsolt: Képes Irodalomtörténet II. 92. 8
