Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XIII. Virág, Csokonai, Révai és a mesterkedők

112

VIRÁG, CSOKONAI, RÉVAI

Révai Miklóst, a magyar történeti nyelvtudomány lánglelkű megalapítóját, baráti kötelék szálai fűzték váci születésű rendtársához, Koppi Károlyhoz. Evek hosszú során át meleghangú leveleket váltottak egymással, de amikor Koppi Dugonicscsal együtt az általa pártolt Tóth Farkas helyett Schediust ajánlotta a pesti egyetem aesthetikai^tanszékére, meghasonlott vele és fő-lutheránusnak nevezte. 1795 február hó 24-én Paintner barátjához intézett levelében felháborodással írja róla, hogy : amiért piarista voltam, nem vagyok ám Koppi!*)

Horvát István Révainak Sándor Istvánhoz írt leveleiből kivonatokat készített. Az 1789 augusztus 27-én Győrött kelt leveléből tudjuk, hogy ez időben Vácon is járt. Galíciába hívták őt ekkor 600 forint fizetéssel az akkoriban felállított Zamoisky-akadémiára számtan tanárnak. Ezért járt Bécsben és Budán. Útjában Buda körül megjárta Vácot, Gedelőt, Pétzelt.**) Életírója, Csapiár Benedek, azt hiszi, hogy főkép irodalmi célzatai végett tekintett szét Pesten és ennek őt egy és más oknál fogva jelentősebben érdeklő vidéki pontjain, mint Vácon, Gödöllőn és Pécelen.***)

*

E korszak népies iskoláját a m esterkedők egészítik ki. Művelői cifrábbnál-cifrább Ízléstelen formában hajhászták a költészetet, így leonin versekben (rímes hexameterekben) írtak és különös kedvvel űzték az u. n, egyhangú verselést. Minthogy rímes szörnyszűlötteik jórészt a váci nyomdából indultak hódító útjokra, meg kell emlékeznünk ezekről a maguk korában népszerű versfaragókról.

Édes Gergely debreceni református lelkésznek egyszerre négy verskötete jelent meg 1803-ban itt Vácon. A Teosi Anakreon versei — kétféle fordítás*) Csaplár Benedek: Révai átlépése a győri egyházmegyébe (Figyelő XXI. 285.)

**) M. Nemzeti Múzeum kézirattára M. SS. Föl. Hung.

***) Csapiár Benedek: Révai Miklós élete III. 401.